KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Delbert Mann (1920–2007)

Schubert Gusztáv

 

Egyike volt az első tévérendezőknek, sikeres mozikarrierjét is kisképernyős tapasztalatának köszönhette, a korabeli Hollywoodban nem volt szokásos az a fajta kisrealizmus, ami korai mozifilmjeit jellemezte. A Paddy Chayefsky forgatókönyvéből készült Marty (1955) és a Legénybúcsú (1956) a kosztümös cinemascope fénykorában meghökkentően frissnek hatott. Marty Pilletti, a félszeg agglegény kínos-keserves szerelmi története, ez a bronxi utcán talált mindennapos história váratlanul elcsábította a nézőket a peplumos izomkolosszusoktól meg a noir rámenős nagyfiúitól, begyűjtött négy Oscart és ráadásként még az Arany Pálmát is elhozta Cannes-ból, miközben 5 millió dollárból 340 milliót csinált. Amerikát levette lábáról az egyszerűség. A Sophia Loren és Anthony Perkins főszereplésével készült O’Neill-adaptáció, a Vágy a szilfák alatt (1957) a lélektani realizmusnak még nem fordított hátat, de a puritán tévés stílusnak már igen. A hatvanas években Delbert Mann gyakorlatilag betagolódott a régimódi hollywoodi szisztémába. A későbbiekben ugyan visszatért a televízióhoz, de már csak biztonsági kűröket futott, kikezdhetetlen klasszikusokat adaptált (Copperfield Dávid, Jane Eyre, Nyugaton a helyzet változatlan). Ma már por lepi őket. A reménytelen lúzernek látszó Marty (Ernest Borgnine) csodás, de nagyon is hihető átváltozása, ahogy a szemünk láttára lesz „nagydarab, kövér és csúnya” bronxi henteslegényből a filmtörténet egyik legszimpatikusabb szerelmese, az viszont örök, akár a szőkék és kékszeműek összeesküvése.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9255