KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Feketepiac

Vanicsek Péter

 

A rendező olyan nagyszerűen él a késleltetett expozíció eszközével, hogy már-már a finisbe fordulunk, amikor először kezdjük kapisgálni, miről is szól a film valójában.

A második világháború már a vége felé jár, amikor a könnyen sebesült Szása hazatér kipihenni sérülését. A hátországban burjánzó feketepiaccal és a kisstílű csalókkal találkozik. Sérült karja nem akadályozza meg abban, hogy egy piaci verekedés során alaposan helyben ne hagyjon néhány csirkefogót. Így lesz eastern-hős a javából!

Ezután következik Szása botlása: a közeli állomáson garázdálkodó tolvajbandától ellop egy zsák rizst és eladja. A lejtőn – látszólag – nincs megállás, barátja és apja szemrehányásai leperegnek róla. Nagyszabású akcióba kezd: megzsarolja a feketepiac egyik központi figuráját. Ám csakhamar megtudjuk: ezt már a helyi hatóságok beleegyezésével teszi. Sikerül csapdába ejteni a tolvajokat, csak a szellemi vezér siklik ki a rendőrség karjai közül. Ám Szása – természetesen egymaga – nyomába ered, majd Charles Bronsont is megszégyenítő pisztolypárbajban legyőzi a nem kevésbé elszánt bűnözőt.

E történet módot ad a rendezőnek, hogy a háború utáni ország társadalmi-gazdasági helyzetét bemutassa. De valójában nem erre törekszik, inkább a westernbe oltott krimi szálait szövögeti, azok minden mesterkéltségével, álkonfliktusával, szuperhőseivel és sarkosan jó–rossz figuráival. A nehézkes indulás és néhány felesleges tiszteletkör ellenére azonban a maga műfajában fogyasztható, izgalmas ez a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6901