KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Zoolander 2

Baski Sándor

Zoolander 2 – amerikai, 2016. Rendezte: Ben Stiller. Írtsa: Justin Theroux. Kép: Daniel Mindel. Szereplők: Ben Stiller (Zoolander), Owen Wilson (Hansel), Penélope Cruz (Valentina), Will Ferrell (Mugatu), Kristen Wiig (Alexanya). Gyártó: Red Hour Films / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: UIP_Duna Film. Szinkronizált. 102 perc.

 

A kultusz hatósugarát bemérni talán a vígjátékok esetében a legnehezebb. A moziban csak mérsékelten sikeres filmek idővel, az újranézés hatására kicsi, de annál masszívabb rajongótáborokat termelhetnek ki, akik lelkesen idézgetik kedvenc poénjaikat a többi beavatottal összekacsintva.

A Zoolanderről sem tudható, pontosan mennyire épült be a köztudatba, és bár a moziban nem bukott meg, a bemutató szerencsétlen időzítése miatt – 9/11után pár héttel tartották a premierjét –, csak utólag futhatta ki magát. A mém-alapanyaggá válásban a legnagyobb szerepe talán a korszerűtlenségének lehetett – a 90-es évek divatvilágának kiparodizálásával alaposan elkéstek Ben Stillerék. A szatíra helyett így a totálisan idióta karakterek, az abszurdba hajló, l’art pour l’art poénok váltak a fő attrakcióvá, csak úgy, mint a szellemiségében és humorában rokon McKay-Ferrell produkciókban (A híres Ron Burgundy legendája, Taplógáz, Pancser Police).

A Zoolander második része is hasonló kottából készült, mint a közelmúlt kultvígjáték-folytatásai (Dumb és Dumber kettyó, Anchorman: A legenda folytatódik), vagyis a legfőbb cél a rajongók kiszolgálása, az eredeti kultuszának ápolása volt. A kémthriller vázra felhúzott komédia a többet, harsányabbat, látványosabbat elvét követve Rómába teszi át a helyszínt, megsokszorozza a vendégcelebek számát, és az első rész visszatérő poénjait kivétel nélkül továbbgörgeti. A célt érő és az elhibázott poénok aránya hasonlóan alakul, mint az eredetiben – és ezúttal is Will Ferrell lopja el a show-t –, még ha a keményvonalas rajongók egy részének nehéz is lehet szembesülni azzal, hogy blődség tekintetében nincs különbség a két film közt. A Zoolander 2 legnagyobb szexepilje, hogy nem szégyelli az olcsó eszközöket, sőt kigúnyolja a hipszter-mentalitást, amely már csak a szarkazmus szűrőjén képes látni a világot, és rajongását is kényszeresen posztmodern iróniába burkolja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12684