KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Eljő a napunk

Pápai Zsolt

Notre jour viendra – francia, 2010. Rendezte: Romain Gavras. Írta: Romain Gavras, Karim Boukercha. Kép: Andre Chemetoff. Zene: Sébastien Akchoté. Szereplők: Vincent Cassel (Patrick), Olivier Barthelemy (Rémy), Justine Lerooy (Natacha), Vanessa Decat (Vaness). Gyártó: Cinémage 4 / 120 Films. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 90 perc.

Romain Gavrasnak a neves Costa-Gavras fiaként és néhány sikeres videóklip rendezõjeként egyaránt biztosított volt a belépõje a nagyjátékfilm-piacra. Nem is tétovázott sokáig, és tavaly leforgatta debütáló munkáját. Ez elsõ blikkre igazi szerzõi darabnak tetszik: egyrészt azért, mert Gavras a rendezés mellett a forgatókönyvírásból is kivette a részét, másrészt pedig azért, mert a film több ponton a direktor videóklipjeit idézi. Az erõszak és az elszigeteltség mint vezértéma, továbbá a hideg színekben ázó, ipari és/vagy külvárosi környezet olyan elemek, melyek a Justice-nak forgatott Stressz és M.I.A. számára készült Born Free világát alapvetõen meghatározták.

Az Eljõ a napunkban egy fiatal és egy középkorú férfi az Álmok Földjeként aposztrofált Írország felé veszi az irányt, hogy megszabaduljon nyomasztó múltjától és terméketlen jelenétõl. A szerkezet erõsen epizodikus, ami még nem lenne baj, hiszen az ilyen típusú utazás-mozik egyik sajátossága éppen a pikareszk-jelleg, mindazonáltal a rendezõnek alig sikerül kohéziót teremteni a történések között. A film lényegében egy improvizációszerûen felépülõ jelenethalmaz, mintha csak Barry Levinson Esõemberének (!) artisztikussá alakított és társadalomtudatossá torzított (azaz egy kevés hétköznapi rasszizmussal fûszerezett) változata lenne. A párbeszédek jobb esetben laposak, rosszabb esetben ostobák, a hõsök motivációi gyakran zavarosak, a konfliktusok pedig kimódoltak. Az Eljõ a napunk a bugyuta extremitások filmje, az ügyetlenül sokkoló (vagy ha tetszik: sokkolóan ügyetlen) jelenetek közül kiemelkedik a szállóbeli orgiát követõ epizód (jakuzziba vizelés egy mozgássérült jelenlétében), a templom elõtti smaciparti, illetve a véres borotválás a gyógyszertárban. A záró-képsor ugyan megmutat valamit ennek a két embernek a társas magányából, de ekkor már régen késõ.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10604