KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

A zöld sárkány gyermekei

Békaperspektíva

Kolozsi László

Miklauzic Bence filmje természetfilmként is nézhető. Egy furcsa pár, két eltérő kultúrájú ember barátságának alakulását követhetjük nyomon.

A Zöld sárkány gyermekei, középpontjában két férfi kapcsolatával, értelmezhetõ úgy is, mint egzisztencialista dráma, amely az emberi viszonyok kétértelmûségét elemzi – azt igazolandó: minden valóságos élet találkozás – , és úgy is, mint buddy film.

Alkotói természetesen arra törekedtek, hogy a két kifejezetten furcsa, a nyertesek közé semmiképpen sem sorolható férfi kapcsolatának alakulását nézve annak megértéséhez kerüljünk közelebb, miként is lesz önmegismerésünk mélyebb, annak köszönhetõen, hogy megismerjük és megértjük a másik embert; elfogadjuk különös szokásait, idegen vonásait. Ez a csöndesen és lassan csordogáló, egy kínai férfi és egy magyar ingatlanos barátságát fókuszba állító történet arról kívánt tudósítani, miként válunk a másik közelségétõl fogékonyabbakká az érzelmekre.

Az egymással néhány kínai mûanyag tárgy és a Tesz-Vesz szótár segítségével kommunikáló felek azonban több mint békaugrásnyira vannak az egymásra találás nagy kalandjától (a másik megértésétõl) a mai magyar pocsolyavalóságban. A két egymás iránt érdeklõdõ, ám a teljes elfogadáshoz meglehetõsen fásult és gyámoltalan fél mozgását bõven van idõ megfigyelni. Az antropológiai izgalmak persze nem hasonlíthatók a történet gerjesztette izgalmakhoz. A nézõ türelmes figyelemmel követheti a felek közeledését, konfliktusait. A lápmezõ (az életterek) ábrázolásában mindenesetre Miklauzic és csapata igen erõs.

A haver-filmekben együtt kerülnek bajba a társak, egyikük túlságos magabiztossága miatt, és egymás segedelmével másznak ki a gödörbõl. Annak, aki mindig bakot tart, általában be nem áll a szája. A másik a hablatyolást nehezen tûri. A zöld sárkány gyermekei egyik hõse sem szószátyár. A csöndes ingatlanos (Rátóti Zoltán visszafogott, megfáradt középkorú menedzser: hiteles e szerepben is; most is bizonyítani tudja, hogy egyik legkiválóbb filmszínészünk) minden nap betér a raktárba, amit el kell passzolnia. A telephely õrizetével megbízott kínai, Wu napjait ebben a Made In China feliratú dobozokkal telezsúfolt térben tölti. Útlevelét is elvették, nem sok választása maradt: ellenérdekû fél. Eleinte csak méregetik egymást, a másik közelébe merészkednek, majd furcsa közös rituálékat alakítanak ki: labdát rúgnak, dobozba bújnak (a klausztrofóbiát leküzdendõ), a tetõrõl ráugranak dobozokra (pont, mint a kaszkadõrök), sebességmérõ-óra elõtt futnak, pizzát rendelnek. Napjaikat ezek a rituálék tagolják.

Wu leginkább csak a mandarin kínait fújja (elképzelhetõ, az alkotók fél szemmel a létezõ legnagyobb piac felé is sandítottak). Olykor különös öröm ragyog az arcán. Az öröm forrása a Hatos becenévre hallgató pizzafutár-lány, akinek megjelenése, és kávézása a rítus része lesz. A raktárból a barátok egy mámoros éjjelen neonfényben úszó mûvízesést visznek a lánynak, aki álomittasan, az ajtót félig kitárva csak annyit tud kinyögni, „de hülye egy álom”. A film fanyar humora a szituációkra épül: tulajdonképpen minden szereplõtõl elég távol áll a cinikus humorizálás. Mintha ahhoz sem lenne elég merszük, hogy mondjanak valami frappánsat.

A férfihüllõk – egyikük se kifejezetten sárkány – közti rivalizálás nem vérremenõ. A Hatosért folytatott csöndes küzdelemben bármelyikük képes lenne lesunyt fõvel félreállni. A néha tündérien realista alkotás – a Gelléri Andor Endre mûveire ragasztott jelzõ azért is illik a filmre, mert hõsei kisemberek, a társadalom aljára szorultak – a lánynak szentelt jelenetekben áll a legközelebb ahhoz, hogy olyan legyen, amilyennek alkotói elképzelték: csöndes, szép. A Hatos bukósisakján tûzijáték tükrözõdik. A bukósisak alatt könnyek.

A kénytelenségbõl egyre jobban meghúzott büdzsé miatt lett A zöld sárkány gyermekei kung-fu-tanáros filmbõl raktárban játszódó buddy film. Az Ébrenjárókért Miklauzic Bence megkapta a Filmszemle legjobb forgatókönyvírójának járó díját. A hozzá hasonlóan keserédes hangulatú második nagyjátékfilm forgatókönyvében túl sok a sablon mentén megrajzolt jelenet. A film végkifejlete nemcsak kiszámítható, de érzelgõs is. Az ingatlanos végül nyélbeüti a raktár adás-vételét, jelleme alakul is némelyest, de ez is kevés a boldogsághoz. Nincs mire áldomást inni; a két barát útjai elválnak. Életterüket, a raktárat – ahol bár ezt maguk sem mernék bevallani maguknak, boldogok is voltak – otthagyják; ketrecharcos versenyek helyszíne lesz. A zavaros felszín alatt nagyobb hüllõk gyülekeznek.

 A ZÖLD SÁRKÁNY GYERMEKEI – magyar, 2010. Rendezte: Miklauzic Bence. Írta: Maruszki Balázs, Miklauzic Bence. Kép: Vecsernyés János. Zene: Jávorka Ádám, Hammer Zsolt. Vágó: Barsi Béla. Hang: Madaras Attila. Producer:Berger József. Szereplõk: Yu Debin (Wu), Rátóti Zoltán (Máté), Bánfalvy Eszter (Regina), Lengyel Ferenc (Béla). Gyártó: Mythberg Films. 89. perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10572