MoziAlfaPethő Réka
Alpha
– amerikai, 2018. Rendezte: Albert Hughes. Írta: Daniele Sebastian Wiedenhaupt.
Kép: Martin Gsclacht. Zene: Jospeh S. DeBeasi. Szereplők: Kodi Smit-McPhee
(Keda), Jóhannes Haukur Jóhannesson (Tau), Natassia Malthe (Rho), Jens Hulten
(Xi). Gyártó: Columbia Pictures / Studio 8. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.
Albert
Hughes (Éli könyve, A pokolból)
ikertestvére, Allen nélkül készített első nagyjátékfilmje, az Alfa pontosan az az alkotás, amiért
érdemes IMAX jegyet váltani a moziban: maga a történet nehezen kötné le a
figyelmet a másfél órás játékidő alatt, de a gyönyörű tájakat bemutató
látványos felvételeknek köszönhetően a nézők mégis élményekkel távozhatnak a
moziból (már ha elfogadják a CGI-esztétikát). Az i.e. 20.000 évvel, az utolsó
jégkorszak idején játszódó történet egy nomád törzs vezetőjének fiáról szól,
aki a csoportos bölény-vadászat során lezuhan egy szikláról, halottnak hiszik
és magára hagyják, ám mégis magához tér, majd megpróbál hazajutni a kemény tél
beállta előtt. Útja során összebarátkozik egy farkassal, akit a görög ábécé megszületése
előtt több ezer évvel Alfának nevez el: a megsebesült, megszelídült állat
segíti és kíséri a fiút hazafelé.
Az Alfa legnagyobb hiányossága, hogy Keda
kalandja nélkülöz minden izgalmat, maratoni hazaútja során Hughes többnyire
giccses epizódokkal igyekszik megtörni az egyre nehézkesebb bandukolás
egyhangúságát (az egyik jelenetben például a fiú bezuhan a jégpáncél alá, a
farkas hosszasan követi a felszínen, majd egy – lassított felvételes – ugrással
megpróbálja áttörni a jeget, hogy megmentse társát). A visszatérő nem korhatáros verziójára törekvő alkotás így nem más,
mint szépelgő ábrázolása egy sokat látott sémának, megspékelve annak cukormázas
ábrázolásával, honnan indult az ember és legjobb barátja kapcsolata. És bár a kutya
és gyerek mindig nyerő elem a nézők becsalogatására, most ez is rosszul sült
el: a film éppen ott feneklik meg a legjobban, ahol az érzelmi azonosulást
kellene megteremtenie. Főhős és farkas barátkozása nem több bántóan művi
ötletek jegyzékénél, a hazatérés kalandjáról pedig egy pillanatig sem hisszük
el, hogy életre-halálra zajlik.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
