KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A forradalom napján

Pápai Zsolt

Bastille Day/The Take – amerikai–brit–francia–luxemburgi, 2016. Rendezte: James Watkins. Szereplők: Idris Elba, Richard Madden, Charlotte Le Bon. Forgalmazó: Independent. 93 perc.

 

Európában alighanem a britek és a franciák adaptálták a leghűségesebben a hollywoodiánus thrilleralakzatokat, ezért a mindenkori néző néminemű elvárásokkal áll egy amerikai–francia–brit koprodukcióban készült borzongásmozi elébe. A brit James Watkins (Gyilkos kilátások, A fekete ruhás nő) által írt és rendezett, a szintén brit Richard Madden (Trónok harca-sorozat) és Idris Elba (Amerikai gengszter, Mandela, Beasts of No Nation) főszereplésével készült, Párizsban játszódó film „az ember, aki túl sokat tudott”-formulát keresztezi az akciósűrített zsaruthrillerrel, olyanformán, hogy az események hátterébe belelop egy keveset Spike Lee erősen társadalomtudatos mesterművéből, a Szemet szemértből is. A cselekmény klasszikus félreértéshelyzettel kezdődik, a notórius zsebtolvaj, Michael (Madden) ellop egy merénylethez gyártott bombát tartalmazó táskát, mit sem sejtve annak tartalmáról, és miután értéktelennek találva elhajítja, bekövetkezik a több ember halálát eredményező detonáció. Ezek után nem csak a fél francia titkosszolgálat ered a nyomába, de a CIA Párizsba kihelyezett tagozatának vasökle (Elba) is lesújt rá, miközben a valódi bűnösök tovább szervezhetik üzelmeiket.

Az ígéretes alaphelyzetből ugyan sokat kihoz Watkins, mindazonáltal műve hagy egy kevés hiányérzetet. A dialógusépítés terén néhol – kivált az első harmadában – kifejezetten invenciózus a film, és a középkategóriás noirklasszikusokat idéző mondatok üdítőek a fülnek, minden más fronton viszont túlságosan óvatos a rendező–forgatókönyvíró, és meg sem próbálja eloldani magát a kliséktől, végig a nagy elődök által lassan száz éve alaposan kitaposott ösvényen halad. Hiába izgalmasak például az akciók – lásd az expozíció háztetős ugrabugráját vagy a bankban játszódó zárlat füstös-ködös puskapárbaját –, ha valójában töredékmásodpercekre sem tudnak meglepni a megoldásaikkal, illetve hiába sokcsavaros a cselekménybonyolítás, ha minden fordulat veretes ősthrillereket idéz.




Extrák: Nincsenek.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13220