KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Brazil

Czirják Pál

Brazil – angol, 1985. Rendezte: Terry Gilliam. Szereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin, Robert De Niro. Forgalmazó: Wiamfilm. 137 perc.

Van valami hátborzongatóan bizarr abban, amikor közel harminc év távlatából nézzük vissza Terry Gilliam Brazilját. A nyolcvanas évek derekán készült és szinte születése pillanatában kultikussá vált sci-fi ugyanis olyan utópikus társadalom képét vetíti elénk, amelynek azóta mind több eleme látszik megvalósulni. A munkájukat gépiesen végző, különféle képernyők, billentyűzetek és telefonok között tengődő kishivatalnokok világa, az egymástól tökéletesen elkülönülő kasztok megingathatatlan rendje, a mindenkire kiterjedő, totális megfigyelésen és ellenőrzésen alapuló, terrortámadásoktól rettegő rendőrállam víziója zavarba ejtően sok ismerős jegyet hordoz. Erre az alkotásra nagyon is tényszerűen illik rá a más esetekben elkoptatottnak tűnő megállapítás: aktuálisabb, mint valaha.

Gilliam filmjének zsenialitása azonban nem egyszerűen az orwelli ihletésű történetvilág egyre erősödő időszerűségében rejlik, hanem abban a határtalan ötletgazdagságban is, amellyel a rendező minden apró részletre odafigyelve kerek egésszé tudta formálni pesszimista jövőlátomását. A szorongatóan szűk terek labirintusa, a retro és futurisztikus karakterjegyeket ügyesen vegyítő látványvilág, a kissé monomániás, mindazonáltal igen intenzív zenehasználat, a mindenütt visszaköszönő jelmondatok és szlogenek áradata, az abszurd szituációkat halmozó dramaturgia egyaránt hozzájárul a kibontakozó univerzum páratlan szuggesztivitásához. Nem kétséges tehát, hogy a Brazil alapmű – akár a rendező, akár a műfaj rajongói számára.

A film szerencsére jelentőségéhez méltó formában került korongra. Kifogástalan kép- és hangminőségben tekinthető meg, az angol hangsáv mellett akár magyar szinkronnal is. Ez utóbbi ráadásul klasszikus, igényes munka – Forgács Gábor, Végh Péter vagy Xantus Barbara például igazán jó választásnak bizonyult.

Extrák: a legtartalmasabb talán az a félórás, egykorú dokumentumfilm a forgatásról, amelyben Gilliam mellett megszólalnak a fontosabb szerepeket alakító színészek vagy Tom Stoppard, aki a forgatókönyv egyik társírójaként működött közre. De találunk még a lemezen különálló interjúkat a jelmeztervezésről és a filmzenéről, továbbá alternatív befejezést, eredeti mozielőzetest, képgalériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11668