KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/január
TECHNIKA ÉS MÁGIA
• Borbíró András: Digitális délibábok Technokrata mágia
• Hirsch Tibor: Sejtfal kontra műszerfal Fantasztikus tudomány
• Huber Zoltán: Zsugorfóliás csomagolás Kicsinyítés
FILMEMLÉKEZET
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos – 1. rész Bánky Viktor
• Godard Jean-Luc: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe Jean-Luc Godard
• Vajda Judit: Ocsúból a tiszta búzát A filmművészet története – Egy odüsszeia
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: A hiányzó másik Új raj: YorgosLanthimos
• Varró Attila: Trójai faló A szent szarvas meggyilkolása
FILM / KÉPREGÉNY
• Ádám Péter: „Tintin – én vagyok” Hergé papírmozija
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Szerelmi ügyek Dušan Makavejev pályakezdése
• Balázs Attila: A magányos szervezet titka Makavejev, a rebellis
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Az ember, akit háromszor is meg lehet ölni Beszélgetés Szász Jánossal
• Zalán Vince: Csataterek Rózsa János doku-trilógiája
• Tóth Klára: „Mért ne legyek tisztességes…?” Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek
• Kornis Anna: Élet-minta Kármentő Éva: Muszter
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Képekbe fojtva Verzió
• Baski Sándor: A nő megfizet Sitges
• Bartal Dóra: A kapitalizmus határai Jihlava
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Jóban, rosszban Better Call Saul
KRITIKA
• Kránicz Bence: A mi fiunk A Viszkis
• Vincze Teréz: A miniszter asszony félrelép A vendégek
• Huber Zoltán: Erre tovább Legjobb úton
• Beretvás Gábor: Légembólia Életem legrosszabb napja
• Barkóczi Janka: A társalgás logikája Jöjj el napfény!
MOZI
• Pethő Réka: Fortunata
• Varró Attila: Floridai álom
• Margitházi Beja: Kutyák
• Nevelős Zoltán: Lucky
• Zsubori Anna: Loving Vincent
• Vajda Judit: Szex, ex, szerelem
• Kovács Marcell: Bőrpofa
• Kránicz Bence: Szabadulószoba
• Alföldi Nóra: Szerelem tesztelve
• Roboz Gábor: 24 óra a halálig
• Sepsi László: 68 lepedő
• Tüske Zsuzsanna: Az igazi csoda
DVD
• Pápai Zsolt: A szerelem vak
• Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)
• Kovács Patrik: Gyilkosság az Orient Expresszen
• Kránicz Bence: Batman Kétarc ellen
• Horányi Péter: A halászkirály legendája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pókember 3.

Herpai Gergely

Spider-Man 3. – amerikai, 2007. Rendezte: Sam Raimi. Írta: Alvin Sargent, Ivan és Sam Raimi. Kép: Bill Pope. Zene: Christopher Young. Szereplők: Tobey Maguire (Peter), Kirsten Dunst (Mary Jane), James Franco (Harry), Thomas Haden Church (Marko), Bryce Dallas Howard (Gwen), Topher Grace (Eddie). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 140 perc.

 

Nem szerencsés, ha valaki úgy rendezi egy trilógia harmadik részét, hogy fejben már azon gondolkozik: otthagyja a sorozatot, és teljesen másba fog. Sam Raimi bejelentette, hogy több Pókember filmet nem rendez, és következő projectje a Hobbit. Talán épp amiatt lett ez a film szánalmasan gyenge, mert maga a rendező is rettenetesen unta saját munkáját.

A legkiábrándítóbb talán a „super villain” figurák kidolgozása. A szuperhős-filmek alaptézise, hogy nem csak maga a főszereplő karakter fontos, hanem legalább annyira releváns, hogy ki és hogyan játssza legfőbb ellenségének szerepét; az első két Spider-Mannél pedig a negatív főszereplők (William Dafoe, Alfred Molina) tökéletesek is voltak. Ezúttal viszont van nekünk egy Thomas Haden Church-ünk, aki a Homokember szerepében folyamatosan bánatos spániel-képpel kér bocsánatot, hogy ő csak a lánya betegsége miatt rosszalkodik, mert „kell a pénz”.

Aztán ott van Venom, az eredeti képregény egyik legeredetibb figurája, akinek civil szerepét itt a tini lányok szívet megmelengető Topher Grace játssza el. Sajnos túl sok Topher Grace-t kapunk a pénzünkért, Venomból pedig alig láthatunk valamit… Harry Osborn, az eredeti Green Goblin fia is jóval gyengébb, mint a William Dafoe-féle, de erről igazából már nem szegény James Franco tehet, csak az ostoba forgatókönyv, amely hol amnéziás vidám milliomos srácot, hol jóból rossz, majd rosszból jófiúvá váló Goblin Juniort gyárt belőle.

Azonban a három elbaltázott főgonosz semmi ahhoz a tengernyi giccshez képest, amiben a nézőnek meg kell fürödnie, hogy az egyébként elég fantáziátlan akciójeleneteket megnézhesse. Van itt minden: a brazil szappanoperákat is alulmúló románc Spidey és barátnője, M. J., illetve a Parkberben csalódott hölgyemény és Harry Osborn között, de nem kímélnek minket May néni tanácsaitól és M. J. sikertelen színésznői karrierjének bemutatásától sem…

Raiminek bizony az eszébe kellett volna vésnie az első rész szlogenjét: „a nagy hatalom nagy felelősséggel jár”. A Spider-Man filmek rendezői széke egyszerre óriási hatalom és felelősség, Raimi viszont mindkettőt eljátszotta.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9028