KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/január
TECHNIKA ÉS MÁGIA
• Borbíró András: Digitális délibábok Technokrata mágia
• Hirsch Tibor: Sejtfal kontra műszerfal Fantasztikus tudomány
• Huber Zoltán: Zsugorfóliás csomagolás Kicsinyítés
FILMEMLÉKEZET
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos – 1. rész Bánky Viktor
• Godard Jean-Luc: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe Jean-Luc Godard
• Vajda Judit: Ocsúból a tiszta búzát A filmművészet története – Egy odüsszeia
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: A hiányzó másik Új raj: YorgosLanthimos
• Varró Attila: Trójai faló A szent szarvas meggyilkolása
FILM / KÉPREGÉNY
• Ádám Péter: „Tintin – én vagyok” Hergé papírmozija
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Szerelmi ügyek Dušan Makavejev pályakezdése
• Balázs Attila: A magányos szervezet titka Makavejev, a rebellis
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Az ember, akit háromszor is meg lehet ölni Beszélgetés Szász Jánossal
• Zalán Vince: Csataterek Rózsa János doku-trilógiája
• Tóth Klára: „Mért ne legyek tisztességes…?” Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek
• Kornis Anna: Élet-minta Kármentő Éva: Muszter
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Képekbe fojtva Verzió
• Baski Sándor: A nő megfizet Sitges
• Bartal Dóra: A kapitalizmus határai Jihlava
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Jóban, rosszban Better Call Saul
KRITIKA
• Kránicz Bence: A mi fiunk A Viszkis
• Vincze Teréz: A miniszter asszony félrelép A vendégek
• Huber Zoltán: Erre tovább Legjobb úton
• Beretvás Gábor: Légembólia Életem legrosszabb napja
• Barkóczi Janka: A társalgás logikája Jöjj el napfény!
MOZI
• Pethő Réka: Fortunata
• Varró Attila: Floridai álom
• Margitházi Beja: Kutyák
• Nevelős Zoltán: Lucky
• Zsubori Anna: Loving Vincent
• Vajda Judit: Szex, ex, szerelem
• Kovács Marcell: Bőrpofa
• Kránicz Bence: Szabadulószoba
• Alföldi Nóra: Szerelem tesztelve
• Roboz Gábor: 24 óra a halálig
• Sepsi László: 68 lepedő
• Tüske Zsuzsanna: Az igazi csoda
DVD
• Pápai Zsolt: A szerelem vak
• Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)
• Kovács Patrik: Gyilkosság az Orient Expresszen
• Kránicz Bence: Batman Kétarc ellen
• Horányi Péter: A halászkirály legendája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mátkaság és legényélet

Vincze Teréz

Bride & Prejudice – angol–amerikai, 2004. Rendezte: Gurinder Chadha. Szereplők: Aishwarya Rai, Martin Henderson, Nadira Babbar. Forgalmazó: SPI. 110 perc.

 

Gurinder Chadha rendezőnő maga a megtestesült multikulturalitás (A Csavard be, mint Beckham alkotója Kenyában született indiai családban, London indiai negyedében nőtt fel, férje pedig japán származású amerikai), így szinte természetes, hogy e parádés multikulti extravaganzának az ő kamerája előtt kellett megtörténnie.

A történet híven követi Jane Austen örökbecsű Büszkeség és balítélet című művét. Ezúttal négy Ms. Bakhsi szeretne férjhez menni Indiában, amiért zsémbes mamájuk bármire hajlandó lenne. A főhősnőt Bollywood egyik legfénylőbb csillaga, Aishwarya Rai alakítja (ennek jelentőségét érzékeltetendő elég annyi, hogy 1994-ben ő volt Miss World, ő az egyetlen női sztár a világon, aki mind a Coca-Colának, mind a Pepsi Colának készített reklámfilmet, és 2005-ben a Mattel kisszériában kiadta a róla mintázott Barbie-babát). Szerelme, Mr. Darcy – a multikulti jegyében Martin Henderson, új-zélandi színész alakítja – egy (természetesen) multinacionális szállodahálózat tulajdonosa, ami kiváló lehetőséget szolgáltat arra, hogy legalább minimálisan indokolt legyen a sok színes filmbéli utazás Bombaytől Londonig, Goától Los Angelesig. Mindez persze teljességgel Jane Austen szellemében történik, hiszen az ő regényei is váratlan és szívszaggató elutazásokkal terhesek, mint ahogy a filmbeli kaland–szerelem–kacagás szentháromság is austeni ihletésű. Ugyanakkor Bollywood szellemében 10 percenként dalra fakadnak és táncra perdülnek a színészek, s néha 5-6 percig abba sem marad a színes szári-forgatag.

Mindazonáltal a film bollywoodi musicalnek nagyon-nagyon szolid – akár romantikus komédiának, akár nyugati mértékkel mért musicalnek viszont féktelen és szürreális. E tomboló határsértő kedvben és kevertségben nyilvánul meg vonzereje: vérpezsdítő kultúra-közisége.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8835