KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/január
TECHNIKA ÉS MÁGIA
• Borbíró András: Digitális délibábok Technokrata mágia
• Hirsch Tibor: Sejtfal kontra műszerfal Fantasztikus tudomány
• Huber Zoltán: Zsugorfóliás csomagolás Kicsinyítés
FILMEMLÉKEZET
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos – 1. rész Bánky Viktor
• Godard Jean-Luc: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe Jean-Luc Godard
• Vajda Judit: Ocsúból a tiszta búzát A filmművészet története – Egy odüsszeia
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: A hiányzó másik Új raj: YorgosLanthimos
• Varró Attila: Trójai faló A szent szarvas meggyilkolása
FILM / KÉPREGÉNY
• Ádám Péter: „Tintin – én vagyok” Hergé papírmozija
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Szerelmi ügyek Dušan Makavejev pályakezdése
• Balázs Attila: A magányos szervezet titka Makavejev, a rebellis
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Az ember, akit háromszor is meg lehet ölni Beszélgetés Szász Jánossal
• Zalán Vince: Csataterek Rózsa János doku-trilógiája
• Tóth Klára: „Mért ne legyek tisztességes…?” Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek
• Kornis Anna: Élet-minta Kármentő Éva: Muszter
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Képekbe fojtva Verzió
• Baski Sándor: A nő megfizet Sitges
• Bartal Dóra: A kapitalizmus határai Jihlava
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Jóban, rosszban Better Call Saul
KRITIKA
• Kránicz Bence: A mi fiunk A Viszkis
• Vincze Teréz: A miniszter asszony félrelép A vendégek
• Huber Zoltán: Erre tovább Legjobb úton
• Beretvás Gábor: Légembólia Életem legrosszabb napja
• Barkóczi Janka: A társalgás logikája Jöjj el napfény!
MOZI
• Pethő Réka: Fortunata
• Varró Attila: Floridai álom
• Margitházi Beja: Kutyák
• Nevelős Zoltán: Lucky
• Zsubori Anna: Loving Vincent
• Vajda Judit: Szex, ex, szerelem
• Kovács Marcell: Bőrpofa
• Kránicz Bence: Szabadulószoba
• Alföldi Nóra: Szerelem tesztelve
• Roboz Gábor: 24 óra a halálig
• Sepsi László: 68 lepedő
• Tüske Zsuzsanna: Az igazi csoda
DVD
• Pápai Zsolt: A szerelem vak
• Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)
• Kovács Patrik: Gyilkosság az Orient Expresszen
• Kránicz Bence: Batman Kétarc ellen
• Horányi Péter: A halászkirály legendája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kate és Leopold

Hungler Tímea

 

Meg Ryan rajongóit nem érheti csalódás. James Mangold rendező új filmjében a „szőke vadóc” témára elkészítette a sokadik variációt: a világsztár most egy piackutatót alakít, aki egy XIX. századi főnemessel esik némi félreértés és a viharos egymásra találás után szerelembe. A romantikus komédiában két világ, két kor találkozik egymással. Ezt is láthattuk már ezerszer, elég csak a Vissza a jövőbe vagy a Csapás a múltból típusú filmekre gondolnunk. Leopold, a lift feltalálója (Hugh Jackman) a múlt századból csöppen az új évezred New Yorkjába egy időalagúton keresztül, mely a Brooklyn-híd felett ível. Éppen időben, hiszen arisztokrata családja a kiházasításán töri a fejét, a felkínált lánykoszorúból viszont egyetlen virágot sem óhajt leszakítani.

A komédia főként az anakronizmusból táplálkozik: Leopoldnak az új világban meg kell barátkoznia az elektronikus berendezésekkel, a kutyasétáltatással, és az emancipált nőkkel, köztük kissé arrogáns szomszédnőjével, Meg Ryannel. Hugh rendkívül tanulékony. Pár, az ezredforduló New Yorkjában eltöltött nap után már magabiztosan kezeli a kenyérpirítót, focimeccset néz a tévében, napszemüveget hord, belbecse viszont háborítatlan marad – szóvirágainak, lovagias, kifinomult stílusának az ambiciózus, munkamániás szőke piackutató egyre nehezebben áll ellen…

A liftet azonban fel kell találni, Leopoldnak mennie kell. Az Új Zrínyiász alaphelyzete a film utolsó harmadában az Egy jenki Arthur király udvarában szituációvá alakul. A piackutató, a szerelemtől megrészegülten, felméri a lehetséges technikai válságnak az emberiségre gyakorolt súlyos gazdasági következményeit, és követi kedvesét a XIX. századba… Legyenek egymáséi. Inkább, mint lépcsőt mászni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2593