KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/január
TECHNIKA ÉS MÁGIA
• Borbíró András: Digitális délibábok Technokrata mágia
• Hirsch Tibor: Sejtfal kontra műszerfal Fantasztikus tudomány
• Huber Zoltán: Zsugorfóliás csomagolás Kicsinyítés
FILMEMLÉKEZET
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos – 1. rész Bánky Viktor
• Godard Jean-Luc: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe Jean-Luc Godard
• Vajda Judit: Ocsúból a tiszta búzát A filmművészet története – Egy odüsszeia
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: A hiányzó másik Új raj: YorgosLanthimos
• Varró Attila: Trójai faló A szent szarvas meggyilkolása
FILM / KÉPREGÉNY
• Ádám Péter: „Tintin – én vagyok” Hergé papírmozija
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Szerelmi ügyek Dušan Makavejev pályakezdése
• Balázs Attila: A magányos szervezet titka Makavejev, a rebellis
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Az ember, akit háromszor is meg lehet ölni Beszélgetés Szász Jánossal
• Zalán Vince: Csataterek Rózsa János doku-trilógiája
• Tóth Klára: „Mért ne legyek tisztességes…?” Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek
• Kornis Anna: Élet-minta Kármentő Éva: Muszter
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Képekbe fojtva Verzió
• Baski Sándor: A nő megfizet Sitges
• Bartal Dóra: A kapitalizmus határai Jihlava
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Jóban, rosszban Better Call Saul
KRITIKA
• Kránicz Bence: A mi fiunk A Viszkis
• Vincze Teréz: A miniszter asszony félrelép A vendégek
• Huber Zoltán: Erre tovább Legjobb úton
• Beretvás Gábor: Légembólia Életem legrosszabb napja
• Barkóczi Janka: A társalgás logikája Jöjj el napfény!
MOZI
• Pethő Réka: Fortunata
• Varró Attila: Floridai álom
• Margitházi Beja: Kutyák
• Nevelős Zoltán: Lucky
• Zsubori Anna: Loving Vincent
• Vajda Judit: Szex, ex, szerelem
• Kovács Marcell: Bőrpofa
• Kránicz Bence: Szabadulószoba
• Alföldi Nóra: Szerelem tesztelve
• Roboz Gábor: 24 óra a halálig
• Sepsi László: 68 lepedő
• Tüske Zsuzsanna: Az igazi csoda
DVD
• Pápai Zsolt: A szerelem vak
• Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)
• Kovács Patrik: Gyilkosság az Orient Expresszen
• Kránicz Bence: Batman Kétarc ellen
• Horányi Péter: A halászkirály legendája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lucy

Andorka György

Lucy – amerikai-francia, 2014. Rendezte és írta: Luc Besson. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Eric Serra. Szereplők: Scarlett Johansson (Lucy), Morgan Freeman (Norman), Amr Waked (Pierre), Johan Philip Asbaek (Richard), Choi Min-sik (Kang). Gyártó: Canal+ / Ciné+ / EuropaCorp. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Félő, hogy az emberi szürkeállomány 10%-os kihasználtságról szóló mítosz számonkérése a felütésben Luc Besson új moziponyvája kapcsán nagyjából annyira tűnhet cool gesztusnak, mint Carl Sagan az X-akták néphülyítését ostorozó megjegyzései, a kevésbé informált olvasók kedvéért elöljáróban mégis szögezzük le: a fenti elképzelés nem több, mint félreértések sorozatában gyökerező – már csak a természetes szelekció vastörvényével is logikailag ellentétes – városi legenda. A fikció világában persze légből kapott premisszákra is egészen csinos várakat lehet építeni, és noha az agy nem éppen úgy működik, mint a „rootolható” okostelefon, a rendező dicséretére legyen mondva, dramaturgiailag remekül vezetett, feszes és profi mestermunkát húz fel erre a macguffinra. A rosszkor, rossz helyen lévő csitri speciális droggal kitágított elméjű szuperhőssé válik, hullahegyek kíséretében; in medias res nekilóduló, színtiszta exploitation a Crank-filmek nyomdokain. Mindezzel semmi probléma nincsen, időnként jól esik, ha Johannson közelképekkel fetisizált idomai előhozzák a belvárosi értelmiségiből a neandervölgyit, a Dies irae taktusaival aláfestett vérontás a galamblelkekből a Mechanikus narancs Alexét, az olcsó CGI-gimmickek és a big beat zenével támogatott párizsi autós üldözés csillagászati kliséje pedig a túl sokat látott esztétából némi elnéző somolygást.

A nő körülrajongott fesztiválkedvence és a Transzcendens komótos, régi iskolás sci-fije után az alászálló kultúrjavak logikája szerint immáron a szofisztikált filmkedvelők illetve Kurzweil-hívő geekek szűkebb körén kívül is fogyasztható variáció került az étlapra a korszellemet fémjelző transzhumanizmus/szingularitás témában. A plázaközönség minden bizonnyal kajálni fogja, de az aggodalmas jövőképek után az előző csoportok számára is felüdülés lehet a címében etiópiai ősanyánkra utaló Lucy: megnyugtató a tudat, hogy történjék bármi, Besson filmes univerzumában minden dolognak mértéke a popcornt zörgető majomember marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11765