KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/december
DETEKTÍVMOZI
• Varró Attila: Bezárt szoba Kortárs krimik
• Schreiber András: Tykwer, Alexanderplatz Babylon Berlin
• Kránicz Bence: Kopott kalap, gyűrött ballon Budapest Noir
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás: „Ne legyen rabja saját legendájának” Beszélgetés Antal Nimróddal
• Varga Zoltán: A hét törpe rémálma Nepp József (1934–2017)
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971) – 2. rész
• Cserháti Zoltán: Trükkökről és függőségekről Beszélgetés Odegnál Róberttel
• Varga Zoltán: Száll az ének képről képre Animációs Arany-adaptációk
• Barkóczi Janka: A zuglói Hollywood Filmgyári centenárium
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: A széntől az olajig Sven Nykvist (1922–2006)
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Beszédes dallamok, üvöltő csendek Pernecker Dávid
TÁVOL-KELETI ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Távoli hangok Új raj: Makoto Shinkai
• Varró Attila: Világok határán Koreai animáció
• Sepsi László: Fogd a pénzt Jian Liu: Have a Nice Day
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Foxtrott a halállal Velence
• Huber Zoltán: Büszke befogadók Toronto
KÍSÉRLETI MOZI
• Máté Bori: Az ősélmény horrorja Stan Brakhage kísérleti dokumentumfilmjei
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Rémálomban élni Twin Peaks - 3. évad
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Horrorba fulladva Yrsa Sigurðardóttir: Emlékszem rád
• Benke Attila: A krimi megkísértése Óskar Thór Axelsson: Emlékszem rád
KRITIKA
• Kolozsi László: Hétköznapi férfiak hétköznapjai Férfikor
MOZI
• Baski Sándor: Django
• Árva Márton: Jesus
• Vajda Judit: A nőkért
• Kovács Gellért: Anyám mozija
• Alföldi Nóra: Rossz anyák karácsonya
• Kovács Kata: Eszeveszett esküvő
• Kovács Marcell: Fűrész: Újra játékban
• Roboz Gábor: A széf
• Varró Attila: Óriáskerék
• Kránicz Bence: Thor: Ragnarök
• Benke Attila: Volt egyszer egy Németország
• Barkóczi Janka: Volt egyszer egy Szíria
DVD
• Gelencsér Gábor: Robert Bresson filmjei
• Varga Zoltán: A mentőcsapat
• Pápai Zsolt: Az utolsó szolgálat
• Kovács Patrik: Ébredések
• Kránicz Bence: Az Igazság Ligája: Az új küldetés
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Rashevski tangó

Milán Gábor

 

Ül az ágyon Antoine, fáslival kötözi a kezét, és arra készül, hogy fölvegye a zsidó vallást egy lány miatt, aki szigorúan véve nem is zsidó, s amikor ezt eszébe juttatják, kis híján eltöri Antoine ujjait. Ül tehát Antoine a Talmud fölött, s nem veszi észre, hogy a fásli közben imaszíjként tekeredik a karja köré. Garbarski filmje arra keresi a választ, milyen zsidónak lenni a huszonegyedik századi belga diaszpórában. Van benne sok szerethető metafora, amilyen az iménti, és pár rosszabb, mint a címadó tangó, e generációkon átívelő családi hagyomány: megannyi kötöttség és tradíció, mégis csupa szabadság és szenvedély.

Rashevskiéknál váratlanul meghal a nagymama. Egyszeriben megkavarodik a család állóvize, ki-ki kénytelen elszámolni azzal, mi a viszonya valláshoz és hagyományhoz, ezen keresztül persze boldogsághoz, szerelemhez, halálhoz. Zsidó temetőben kell-e parcellát vásárolni? Öröklődik-e az idősek félelme a nácik visszatérésétől? Feldolgozhatók-e emlékeink a modern izraeli háborúkról, különösen, ha a barátnőnk arab? Nagyobb árulás-e lemondani a zsidó gyökerekről, mint a családot megtagadva Izraelbe szökni? A filmben felszínre kerül a diaszpóra számos problémája – a valódiak és a csináltak egyaránt. Szerethető, amikor könnyed és ironikus, kevésbé, amikor szenvelgő és meghatott.

Egy ponton félbeszakad a pészachi vacsora, mert a koncentrációs tábort is megjárt papa véletlenül rasszista megjegyzést tesz a siksze Isabelle-re. A zsenánt helyzetet az egyik unoka menti meg, mikor felhívja a figyelmet arra, mit is mondana jelen helyzetben a nagymama. Azt, hogy tangó, mi mást. Erre föl Jonathan, akit apja zongoristának szánt (épp ezért rühelli a zongorát és juszt is építésznek ment), a családi béke érdekében önmagán is erőt véve hangszerhez ül. Satöbbi, satöbbi.

Az élet bonyolult, de szép.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8464