KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/december
DETEKTÍVMOZI
• Varró Attila: Bezárt szoba Kortárs krimik
• Schreiber András: Tykwer, Alexanderplatz Babylon Berlin
• Kránicz Bence: Kopott kalap, gyűrött ballon Budapest Noir
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás: „Ne legyen rabja saját legendájának” Beszélgetés Antal Nimróddal
• Varga Zoltán: A hét törpe rémálma Nepp József (1934–2017)
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971) – 2. rész
• Cserháti Zoltán: Trükkökről és függőségekről Beszélgetés Odegnál Róberttel
• Varga Zoltán: Száll az ének képről képre Animációs Arany-adaptációk
• Barkóczi Janka: A zuglói Hollywood Filmgyári centenárium
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: A széntől az olajig Sven Nykvist (1922–2006)
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Beszédes dallamok, üvöltő csendek Pernecker Dávid
TÁVOL-KELETI ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Távoli hangok Új raj: Makoto Shinkai
• Varró Attila: Világok határán Koreai animáció
• Sepsi László: Fogd a pénzt Jian Liu: Have a Nice Day
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Foxtrott a halállal Velence
• Huber Zoltán: Büszke befogadók Toronto
KÍSÉRLETI MOZI
• Máté Bori: Az ősélmény horrorja Stan Brakhage kísérleti dokumentumfilmjei
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Rémálomban élni Twin Peaks - 3. évad
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Horrorba fulladva Yrsa Sigurðardóttir: Emlékszem rád
• Benke Attila: A krimi megkísértése Óskar Thór Axelsson: Emlékszem rád
KRITIKA
• Kolozsi László: Hétköznapi férfiak hétköznapjai Férfikor
MOZI
• Baski Sándor: Django
• Árva Márton: Jesus
• Vajda Judit: A nőkért
• Kovács Gellért: Anyám mozija
• Alföldi Nóra: Rossz anyák karácsonya
• Kovács Kata: Eszeveszett esküvő
• Kovács Marcell: Fűrész: Újra játékban
• Roboz Gábor: A széf
• Varró Attila: Óriáskerék
• Kránicz Bence: Thor: Ragnarök
• Benke Attila: Volt egyszer egy Németország
• Barkóczi Janka: Volt egyszer egy Szíria
DVD
• Gelencsér Gábor: Robert Bresson filmjei
• Varga Zoltán: A mentőcsapat
• Pápai Zsolt: Az utolsó szolgálat
• Kovács Patrik: Ébredések
• Kránicz Bence: Az Igazság Ligája: Az új küldetés
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

David Lean (1908–1991)

N. N.

 

1991. április 16-án, Londonban, nyolcvanhárom éves korában meghalt David Lean angol filmrendező. 1908. március 25-én született Londonban. Apja mindvégig ellenezte fia vonzódását a filmszakmához, soha, egyetlen filmjét sem tekintette meg. David Lean 1926-ban kezdte pályafutását a Gaumont cég angliai filiáléjánál, a Lime Grove stúdióban, mint tea boy. Igazából 1942-ben debütált, az Őfelsége ha-jója társrendezőjeként. A negyvenes években Noël Cowarddal dolgozik együtt (Boldog halandók, 1943; Vidám kísértet, 1945 ). Első igazi sikere a Késői találkozás (1945), amelyet a kritika a legjobb neorealista angol filmnek nevezett; de emlékezetes Dickens-adaptációja is, a Twist Olivér (1947).

1957-ben, Sam Spiegel amerikai producer javaslatára készíti el Pierre Boulle regénye nyomán a Híd a Kwai folyón című filmjét, amelynek forgatókönyvét valójában a mac-carthyzmus fekete listáján szereplő Carl Foreman és Michael Wilson írta. Az eredmény: hatalmas kasszasiker és Oscar-díj. Ekkortól tekintik „az esemény-számba menő” szuperprodukciók rendezőjének. A Lawrence Arábiában (1962), a Dr. Zsivágó (1965) s az 1916-os ír szabadságharcot megelevenítő Ryan lánya (1970) fémjelzik munkásságát, sokan mégis az 1984-ben készült Út Indiába című filmjét tartják rendezői szemléletére legjellemzőbb alkotásnak. „Az egyetlen, amit szeretek: történeteket mesélni” – nyilatkozta Lean. Ebbéli képessége aligha tagadható, mégis: a kritika elsősorban mint konzervatív képzeletű, konzervatív gondolkodású rendezőt tartotta számon, aki nem egyszer az angol uralmi törekvések glorifikálójának mutatta magát alkotásaiban. Talán ezért is írhatta róla halálakor – egyszerre elismeréssel és iróniával – egyik kritikusa, hogy David Lean a nemzetközi filmélet Rolls Royce-a volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4151