KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A svindlerek királya

Tosoki Gyula

Incautos – spanyol, 2004. Írta és rendezte: Miguel Bardem. Szereplők: Ernesto Alterio, Victoria Abril, Federico Luppi. Forgalmazó: Cinetel. 108 perc.

A világ legrondább nője című sci-fi-vígjátékkal hét évvel ezelőtt némi nemzetközi ismertségre jutó Miguel Bardem annak az Alex De La Iglesia vezette ibériai (azaz spanyol, katalán vagy baszk) rendezőgenerációnak a képviselője, amelynek tagjai a műfaji öntőformákat is felhasználva bizarr szituációkkal teli csűrcsavaros történetekben utaznak. A svindlerek királya morbiditásban ugyan elmarad a kortárs spanyol film több jeles darabja, A fenevad napja, az Elszabott frigy vagy épp a Torrente mögött, furmányosságban viszont beelőzi azokat: Bardem olyan trükkös-vicces bűnfilmet forgatott, amilyet csak az egykor kiváló, mára erejét vesztett David Mamet tudott pályája hajnalán. A rendező Mamet debütáló munkáját, a triplacsavaros Játékos végzetet használta sorvezetőül, de nem hitvány másolatot készített, apait-anyait beleadott a maroknyi menő simlis közös nagy balhéjáról szóló történet elmesélésébe. Stratégiája hasonló Mametéhez, előbb mind mélyebbre vezeti nézőt az átverések labirintusában, majd amikor már-már úgy tetszik, hogy lehetetlen kikeverednie onnan, néhány okos dramaturgiai fogással mégiscsak megtalálja a kiutat. Feltett szándéka, hogy minden lehetséges felállást lejátsszon a figurák között, illetve minden lehetséges verzióban újraírja az alapszituációt, és ezzel ugyan a végére visszanyes egy keveset a sztori érdekességéből, a film mégis működik. Ezek után érthetetlen, hogy A svindlerek királyához hasonló ambíciókkal készült, de gyenge argentin mozit, A kilenc királynőt két éve miért mint véres kardot hurcolták végig a világon a kritikusok, míg Bardem filmjéről alig lehetett hallani valamit.

Extrák: képgaléria, Cinetel-bemutatók előzetesei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8819