KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis vonatrablás

Havas Fanny

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia délkeleti végein, a dalmát hegyek között még a bicikli is csodaszámba ment, nemhogy a vonat vagy a pokolgép. Ha a filmen nem jelennének meg szép sorjában a XX. század jellegzetes relikviái (az automobil, a mozi, a prefasiszta-anarchista terrorista, a bolsevikok elől menekülő orosz arisztokrata stb.) akár azt is gondolhatnánk – némi túlzással persze –, hogy igazi múltszázadi históriával van dolgunk, olyannyira avitt, hogy ne mondjam, elmaradott az a szellemi és tárgyi közeg, amelyben a cselekmény játszódik. De hát a Balkánon vagyunk, s erről – hála a rendező körültekintő gondoskodásának – egy pillanatra sem feledkezünk meg vetítés közben. Csodák csodája (vagy mégsem ?), Balkán ide vagy oda, már az első percektől roppant ismerősnek tetszik ez a békebelien kedélyes, olajozottan nem működő, szalonzenére andalgó, olykor pálinkagőzösen virtuskodó társadalom, amelyben még az útonállók sem úgy funkcionálnak, ahogy az jóravaló, tisztességes útonállókhoz illenék, hogy a csendőrökről már ne is beszéljünk. Ahogy esik, úgy puffan – még a golyó is. Ha nem talál, hát nem talál. Itt minden mindegy. Az igazán váratlan fordulat akkor következik be, amikor egyik pillanatról a másikra összeomlik a Monarchia és kikiáltják a királyságot, minek következtében a pandúrok és rablók között gáláns hely- és szerepcserére kerül sor. Az új felállás persze a lényegen mit sem változtat a köztük fennálló korrupt egyezség érvényben marad. A film az ismert és kedvelt amerikai, illetve olasz westernek középkelet-dél-európai, keserűen ironikusra hangszerelt parafrázisa. Mentes mindenfajta nosztalgiától és romantikától, viszont bővelkedik fanyar humorban. Hogy mégsem ragad magával, az elsősorban a lagymatag balkáni tempón múlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5244