KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Anna

Kránicz Bence

Anna – francia, 2019. Rendezte és írta: Luc Besson. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Eric Serra. Szereplők: Sasha Luss (Anna), Helen Mirren (Olga), Luke Evans (Alex), Cillian Murphy (Miller), Alexander Petrov (Petyr). Gyártó: EuropaCorp / Canal+ / OCS. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 119 perc.

 

Luc Besson karrierkezdete óta vonzódik a hatalmaskodó férfiak ellen lázadó nőkhöz – elsősorban a filmjeiben, ám amint a Nikitát játszó Anne Parillaud-val és a Jeanne d’Arcot megformáló Milla Jovovich-csal kötött, válással végződő házasságai mutathatják, olykor az életben is. A mindössze egy női névvel felcímkézett filmjei mára az életmű legmarkánsabb egységét képezik, mennyiségi értelemben háttérbe szorítva a cinéma de look kritikailag oly nagyra tartott, ám bő húsz éve lezárult szakaszt Besson pályáján. A szuperhősfilmes trendre rácsatlakozó Lucy bemutatása után a rendező meglepetten, bár talán elégedetten tapasztalhatta, hogy a #metoo-mozgalom révén Hollywood időközben utolérte őt: az utóbbi pár évben az erős nők függetlenségi harcairól szóló történetek számos műfajban a fősodorba kerültek.

A szovjet blokk összeomlása előtti vagy poszt-hidegháborús miliőbe helyezett thrillerek különösen népszerűvé váltak, ugyanis látványosan írják át a „bajba jutott nő” ősrégi sémáját. Az Atomszőkében, a Vörös verébben vagy A bűn hálójában idevágó Soderbergh-opuszában éppen a kizsákmányolt és eredetileg puszta eszközként – szex-, illetve gyilkoló gépként – használt nők képesek átlátni a férfiak képviselte nagyhatalmak szövevényes játszmáit, fekete özvegyekként szövögetve saját pókhálójukat két életveszélyes bevetés között. Az orosz kettős, sőt hármas ügynököt hősszerepbe helyező Annában Besson ezt az újszerűen értelmezett „láthatatlan munkát” idegőrlő kirakósként mutatja be felbontott időrendet alkalmazó, csavaros elbeszélésével – ám az akcióesztétikáját tekintve idejétmúlt és egyéb téren is teljesen ötlettelen rendezés miatt a hősnő nem tud igazán életre kelni. Hiába kerekedik felül tartótisztjein, a gúzsba kötő rendezői kontroll alól nincs szabadulás – szegény Anna megmarad pisztolyt szorongató Barbie-babának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14190