KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az a nap a tengerparton

Roboz Gábor

On Chesil Beach – angol, 2017. Rendezte: Dominic Cooke. Írta: Ian McEwan (saját kisregénye alapján). Kép: Sean Bobbitt. Zene: Dan Jones. Szereplők: Saoirse Ronan (Florence Ponting), Billy Howle (Edward Mayhew), Emily Watson (Violet Mayhew), Adrian Scarborough (Lionel Mayhew). Gyártó: BBC Films. Forgalmazó: Cinetel Kft. Szinkronizált. 110 perc.

 

A 2007-es Vágy és vezeklés sikerfilmje után tíz évig egyetlen Ian McEwan-adaptáció sem készült, 2017-ben azonban mindjárt három is, de csak az egyikhez kötődött a szerző annyira, hogy forgatókönyvírói mellett produceri minőségben is részt vegyen az elkészítésében. A régóta Anglia egyik nemzeti írójának számító McEwan azonos című kisregényén alapuló Az a nap a tengerparton cselekményének központi része alig néhány órát ölel fel egy fiatal szerelmespár életéből, amikor zökkenőmentesen lezajlott esküvőjüket követően magukra maradnak egy szállodai szobában. Őszintén szeretik egymást, nem lappanganak szörnyű titkok a felszín alatt, a nászéjszaka mégis katasztrofálisan alakul, a történet ugyanis 1962-ben, röviddel a szexualitásról való beszéd felszabadulása előtt játszódik, amikor a merev társadalmi konvenciók még jóval több szinten hatottak bénítóan.

McEwan személyes közreműködésének ismeretében cseppet sem meglepő, hogy a film nagyrészt szorosan követi a forrásművet (még a könnyfakasztóbbra hangolt epilógussal sem tér el tőle lényegileg), sőt a sok párbeszédes flashback-jelenettel izgalmasabb élményt kínál, mint a fullasztóan hosszú leírásokra épülő kisregény. A brit produkció sikere ugyanakkor annak is köszönhető, hogy a színház felől érkező rendező, az elsőfilmes Dominic Cooke, és a főszerepekben brillírozó Saoirse Ronan és Billy Howle a szerzőével egyenrangú munkát végez, így egy minden ízében profi melodráma keretein belül tárgyalhatnak egy csak első ránézésre anakronisztikus témát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13980