KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kíméletlen

Géczi Zoltán

A Prayer Before Dawn – brit-francia, 2017. Rendezte: Jean-Stephane Sauvaire. Írta: Jonathan Hirschbein és Nick Saltrese. Kép: David Ungaro. Zene: Nicolas Becker. Szereplők: Joe Cole (Billy), Pornchanok Mabklang (Fame), Panya Yimmumphai (Keng), Vithaya Pansringarm (Preecha). Gyártó: Senorita Films / Indochina Productions. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 117 perc.

 

A mívesebb tartalomra szomjazó filmbarátok szemében a harcművészeti műfaj sosem kapta meg a megérdemelt megbecsülést, a klasszikus sportdráma zsánere pedig hiába számít kurrens kategóriának a független fesztiválokon és a nagypresztízsű díjkiosztókon, a szélesebb közönséget már kevésbé képes megszólítani. Jean-Stéphane Sauvaire mozija látszólag ebbe a holtsávba sodródott, holott sokkal inkább tekinthető karakterdrámának, amely a Joe Cole által megformált thai box harcosra fókuszál; a fiatal angol színész, akire Jeremy Saulnier Green Roomjában figyelhetett fel a műértő közönség, ritkán látható one man showt prezentál 117 percben.

A drogbalhé miatt elítélt, Thaiföld legszörnyűbb börtönébe vetett bunyós túlélőtörténete mind lélektanilag, mind fizikailag könyörtelen puritánsággal kerül bemutatásra, a test dekonstrukciója és a szellem pokoljárása mindenféle álszeméremtől mentes, émelygésre hajlamos egyéneknek ellenjavallott jelenetekben lép újabb és újabb stációkba. Az eredeti nyelvi környezet megtartása (thai nyelvű szöveg ritkán került feliratozásra), a minimális angol dialógusok alkalmazása nemkülönben hatásos rendezői eszköznek bizonyul: a komfortzónájából kiszakított nézőt a főszereplőhöz hasonlóan nyeli el a Bangkok Hilton idegen és fenyegető közege, ahol a legcsekélyebb gesztus is végzetes atrocitásba torkollhat. Miután a rendező a további szerepeket thaiföldi ex-fegyencekre osztotta, illetve valódi börtönben forgatott, hiteles keretet sikerült adni a filmnek, amelynek szívét-lelkét a mindössze 30 éves angol színész hátborzongató vászonjelenléte és bámulatos metamorfózisa adja ki. Nyilvánvaló, hogy A kíméletlen nem a martial arts zsáner híveinek vagy a sportfilmek rajongóinak forgott; sem letaglózó nyersességét, sem szilaj lendületét, sem elemi erejű hatását nem csorbítja efféle önkorlátozó rendezői szemlélet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13815