KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jurassic World: Bukott birodalom

Huber Zoltán

Jurassic World: Fallen Kingdom – amerikai, 2018. Rendezte: J. A. Bayona. Írta: Colin Trevorrow és Derek Connolly. Kép: Oscar Faura. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Chris Pratt (Owen), Bryce Dallas Howard (Claire), Jeff Goldblum (Malcolm), Ted Levine (Wheatley), Daniella Pineda (Zia), James Cromwell (Lockwood). Gyártó: Amblin Entertainment / Legendary Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 128 perc.

 

A dinoszauruszos filmek alapvető problémája, hogy óriási, ösztönvezérelt hüllőket kell a sztoriba ágyazniuk. Az ősállatokkal azonban a folyamatos mutogatásukat leszámítva túl sok mindent nem lehet kezdeni. A néző először tátja a száját, tapsol minden sejtelmes snittnek és üvöltésnek, de a narratív támogatás hiányában a fokozatosan adagolt látvány egzotikuma gyorsan olvad.

Mivel Spielbergék annak idején alaposan kimaxolták a dínópornót, a két évvel ezelőtti újraindítás igen taktikusan a génmódosítás eszközéhez nyúlt. A márkanév „park” utótagját nagyképűen a „világ” szóval helyettesítő negyedik rész szórakoztató önreflexiója, a laborban kikevert attrakciók újra elvarázsolták a közönséget. Az ötödik felvonás ugyanezt próbálja megismételni, de az áramvonalasabb, fejlettebb utód helyett a műtőasztalon egy halott szövetekből összefércelt bumfordi szörnyeteg kel életre. Míg a felütés a hetvenes évek katasztrófafilmjeit és a dzsungeles akciókat próbálja megidézni, a játékidő második felében egy viktoriánus szörnyhorror gyenge utánérzésében kavargunk. A pikkelyes money shotok köré írt, zavaróan kusza és következetlen forgatókönyvet az alkotók csak nagyon csúnya öltésekkel képesek egyben tartani. A bajokat tovább tetézi, hogy az előző epizódot követve most is igyekeznek önkritikusan viszonyulni a saját feladatukhoz. A dínók megmentése ürügyén a gonosz hülyére akarja keresni magát, a kitenyésztett hibrid szuperragadozó árverésén látványosan peregnek a milliók. Az öreg álmodozót félreállítja a kapzsi utód és a világra szabadítja a klónozott lényeket, bebiztosítva a folytatás(oka)t. Az összekacsintás vicces szeretne lenni, de a frissesség és a lazaság hiánya miatt inkább cinikus hatást kelt. A régi kalandfilmek örökségét egyedül Chris Pratt főhőse őrizgeti, de a Jurassic-birodalom evolúciójában ő jutott a kihalás szélére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13738