KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A messzi észak

Parádi Orsolya

Tout en haut du monde – francia-dán, 2015. Rendezte: Rémi Chaye. Írta: Claire Paoletti, Patricia Valeix és Fabrice de Costil. Zene: Jonathan Morali. Gyártó: Maybe Movies / Sacrebeleu Productions / France 3. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Szinkronizált. 81 perc.

 

Az elsőfilmes francia rendező, Rémi Chayé nevét korábban olyan animációs produkciók stáblistáján láthattuk, mint az Oscar-jelölt Kells titka, vagy A festmény. Első önálló filmje dacol a napjainkban divatos hiperrealista stílussal, melyben minden kis szőrszál külön életet él a főhős buksi fején. Ehelyett elnagyolt, nagy foltokkal, impresszionista stílusban festi fel világát, az északi sarkkörre komponált pasztellszínekkel, de a francia BD-kre jellemző, erőteljes vizualitással. Filmje szépségét is ez adja: meghökkentően és jólesően sok üres teret kapunk a fantázia játszóteréül.

Az Annecy Filmfesztiválon közönségdíjat, Tokióban nagydíjat nyert animációs film története 1882-ben kezdődik, a cári Szentpéterváron, ahol az elsőbálozó Szása akaratlanul keresztbe tesz apja karrierjének, amikor ellentmond a bál vendégeként meghívott hercegnek. A törékeny, 16 éves arisztokrata lány maga is kutató szeretne lenni, és nem hiszi el, hogy hőn szeretett nagyapja, Olukin, a híres felfedező odaveszett utolsó expedícióján. Álmait követve egy havas hajnalon megszökik otthonából, és megcélozza az Északi-sarkot. Ám hogy odáig eljusson, nem kevés akadályt kell legyőznie vízen, jégen és földön. A történet fókuszában nemcsak Szása karaterfejlődése áll, fontosabb környezetére gyakorolt hatása, az, hogy miként bontja le az előítéleteket maga körül. A patyolatkezű kislány akaratereje segítségével bebizonyítja, hogy komolyan kell venni, a kikötői kocsmában éppúgy, mint a zord tengeri hajó legénysége között. Az A messzi észak kellemes filmzenével megtámogatott, pompás atmoszfériájú családi rajzfilm, melynek ott a helye a fontos kortárs gyerekanimációk között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12857