KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tigrisek földjén

Alföldi Nóra

Tigerland – amerikai, 2000. Rendezte: Joel Schumacher. Szereplők: Colin Farrell, Matthew Davis, Clifton Collins Jr. Forgalmazó: InterCom. 101 perc

Ha a megboldogult nyolcvanas-kilencvenes években egy A-kategóriás új-hollywoodi rendező megunta az olcsó szórakoztató darabok dirigálását, nem kellett messzire nyúlnia. Vietnam, mint vérző seb, mindig lehetőséget biztosított a mély morális tartalmak, komoly szerzői–politikai hitvallás deklarálására.

Joel Schumacher némi késéssel valósította meg Vietnam-ambícióit, és ha a 2000-es Tigrisek földjén nem is kavart nagy port, a botrányos Batman-filmjei miatt kisiklott rendezői karriert végleg visszazökkentette a megbízható középszerűség vágányára, míg a tejfölösszájú, kezdő Colin Farrellt a magaslatok felé eresztette.

A Tigrisek földjében minden a menetrend szerint halad, aprócska csavar, hogy a történet 1971-ben játszódik, mire a háború már veszett ügy volt, mindennek tetejébe a főhősök el sem jutnak a csatatérig, morális dilemmáikat és harcaikat a kiképzőtábor mesterséges közegében vívják meg. Tálcán kínálják magukat tehát az idézőjelek, ám Schumacher nem csapja le a ziccereket, inkább biztonsági játékot űzve érzelmes, de jól funkcionáló tanmesét vezényel. A Tigrisek földje hétköznapi jellegét erősíti a képi világ: a leginkább Darren Aronofsky állandó operatőreként ismert Matthew Libatique a film első kétharmadában nagyon színtelen képi megoldásokkal él. A történetvezetés szintjén Schumacherhez híven csalogató a koncepció, de a film inkább az egyszerű, jólesően kiszámítható sablonok felé fordul, míg olyan nem lesz, mint a katonai menza főztje: szagtalan, íztelen, hagyományos, de rendkívül tápláló.

Extrák: audiokommentár a rendezővel; kisfilmek a film készítéséről; próbafelvételek a színészekkel; mozielőzetes és televíziós előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10708