KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/október
FÁBRI 100
• Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus Fábri Zoltán (1917–1994)
• Barabás Klára: Fábri Zoltán és a cenzúra A történelem körhintáján – Fábri 100
PARANOIA THRILLER
• Benke Attila: Belső ellenségek Kortárs amerikai politikai thrillerek
• Sepsi László: B-gyilkos Amerikai bérgyilkos
• Fekete Martin: Összeesküvések Z-től I-ig Francia paranoiathrillerek
• Barkóczi Janka: Lázas város A kairói eset
• Teszár Dávid: Fehér gallér, zöldhasú Koreai politikai thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Megfontolt felforgató Ruben Östlund
A KÉP MESTEREI
• Vincze Teréz: A fenséges realizmus mestere Lee Ping-bin
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A talált tárgy felmutatása Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 3. rész
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 2. rész
• Cserháti Zoltán: „Megfogott a kuflik humora” Beszélgetés Jurik Kristóffal és Molnár Ágnessel
• Varga Zoltán: A király meséi Újváry László (1945–2017)
• Mészáros Márton: Humorra hangolva Beszélgetés Vékes Csabával
• Vajda Judit: Színház az egész alvilág Hetedik alabárdos
FESZTIVÁL
• Várkonyi Benedek: A fény művészete Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Krízis és terápia Szemrevaló/Sehenswert
KÖNYV
• Sághy Miklós: Át a labirintuson Gelencsér Gábor Magyar film 1.0
• Murai András: Forradalmi kötet ‘56, te suhanc
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Elvarázsolt kastélyok Stephen King: Az
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Búcsúfilmezés Logan Lucky – A tuti balhé
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Megmutatni Azt Az
KRITIKA
• Varró Attila: Anyasági vizsgálat anyám!
• Baski Sándor: Ozon-réteg Dupla szerető
MOZI
• Huber Zoltán: Borg/McEnroe
• Kránicz Bence: Wind River – Gyilkos nyomon
• Kovács Gellért: Viktória királynő és Abdul
• Varró Attila: Tulipánláz
• Kovács Kata: Az igazi törődés
• Alföldi Nóra: Újra otthon
• Benke Attila: Négyen a bank ellen
• Barkóczi Janka: Isten hozott Németországban!
• Lovas Anna: Sokkal több, mint testőr
• Sepsi László: Nyílt tengeren: Cápák között
• Fekete Tamás: Renegátok
DVD
• Gelencsér Gábor: A kőszívű ember fiai
• Kránicz Bence: Egyes nők
• Kovács Patrik: Égigérő fű
• Szántai János: Lángoló agy
• Pápai Zsolt: A tehetség
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kvartett

Farkas András

 

Túlélni, bárhogyan is. Ösztönös hitvallása ez a film hősnőjének, az Isabelle Adjani által „gerincbizsergető” tökéllyel alakított martinique-i lánynak is, aki – a film szerint – 1927-ben Párizsban hirtelen magára marad (lengyel férjét üzérkedésért börtönbe csukják) –, s hogy megmeneküljön a nyomor testet alázó kiszolgáltatottságától, elfogadja egy fiatal tehetségeket „fölkaroló” angol házaspár – a férj által kezdeményezett – ajánlatát: lakjon náluk, s engedje meg, hogy eltartsák. A lány ezzel lelki kiszolgáltatottságra mond igent. Az anyagi rév árát a tisztesség határain vámolja a „jótékony” gátlástalanság. Az öregedő férj felesége szeme láttára, tudtával és biztatására (!) szeretőjévé teszi a lányt, aki – a túlélés genetikus parancsára talán? – őrült szerelemre lobban iránta, feledve sínylődő fegyenc férjét.

És ekkor szembekerül a létét meghatározó kérdésekkel: lehet-e szeretni a zsarnokot? A megalázót? A felelősséget nem ismerőt? A fennhéjázó gyávát, a látszatért rettegőt? Lehet-e szeretni a felesége által kitartott szubsztanciális nyárspolgárt, a mindent elárulót? Ha a minél könnyebb túlélés ezt követeli: akkor igen, válaszolja minden rezdülésével a lány. Joga van hozzá, főként mert ő az áldozat, s mert a tisztesség csak a tisztességes lét előfeltétele – s vannak „oly korok”, melyekben a tisztesség korántsem a túlélés záloga... De nincs joga hozzá. Nincs, mert a birkák értetlen türelme hozza el s legalizálja a farkasok idejét, a hiénák uralmát, mert megérdemli a sorsát az, aki a lázadást meg sem kísérelve önként ül kalodába, aki a jogtipráson föl se háborodva hajtja fejét mindenféle guillotine-ok alá. A lány a szertelen életvágyban, a meg nem gondolt szabadság-akarásban önmagát köti gúzsba, miközben cinkosává lesz a folytonos alázkodásban megszomorított s látszólag megnyomorított feleségnek, későn döbbenve rá: a házaspár együtt játszik az ő bőrére (a saját férje ellen is) ebben a „kvartettben”. Mégsem tagadja meg a „romlás virága”-létet: nem tud elszakadni a bomlasztó, ám könnyű és igéző romlottságtól.

Megcsalatottsága, elhagyatottsága tehát törvényszerű: ahogy a világválságok korszakaiban az alaptalan reménykedőké, az uzsorásaikat tisztelőké, a kisemmizőikre szavazóké is az – ezért jó ez a film.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6866