KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/október
FÁBRI 100
• Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus Fábri Zoltán (1917–1994)
• Barabás Klára: Fábri Zoltán és a cenzúra A történelem körhintáján – Fábri 100
PARANOIA THRILLER
• Benke Attila: Belső ellenségek Kortárs amerikai politikai thrillerek
• Sepsi László: B-gyilkos Amerikai bérgyilkos
• Fekete Martin: Összeesküvések Z-től I-ig Francia paranoiathrillerek
• Barkóczi Janka: Lázas város A kairói eset
• Teszár Dávid: Fehér gallér, zöldhasú Koreai politikai thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Megfontolt felforgató Ruben Östlund
A KÉP MESTEREI
• Vincze Teréz: A fenséges realizmus mestere Lee Ping-bin
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A talált tárgy felmutatása Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 3. rész
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 2. rész
• Cserháti Zoltán: „Megfogott a kuflik humora” Beszélgetés Jurik Kristóffal és Molnár Ágnessel
• Varga Zoltán: A király meséi Újváry László (1945–2017)
• Mészáros Márton: Humorra hangolva Beszélgetés Vékes Csabával
• Vajda Judit: Színház az egész alvilág Hetedik alabárdos
FESZTIVÁL
• Várkonyi Benedek: A fény művészete Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Krízis és terápia Szemrevaló/Sehenswert
KÖNYV
• Sághy Miklós: Át a labirintuson Gelencsér Gábor Magyar film 1.0
• Murai András: Forradalmi kötet ‘56, te suhanc
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Elvarázsolt kastélyok Stephen King: Az
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Búcsúfilmezés Logan Lucky – A tuti balhé
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Megmutatni Azt Az
KRITIKA
• Varró Attila: Anyasági vizsgálat anyám!
• Baski Sándor: Ozon-réteg Dupla szerető
MOZI
• Huber Zoltán: Borg/McEnroe
• Kránicz Bence: Wind River – Gyilkos nyomon
• Kovács Gellért: Viktória királynő és Abdul
• Varró Attila: Tulipánláz
• Kovács Kata: Az igazi törődés
• Alföldi Nóra: Újra otthon
• Benke Attila: Négyen a bank ellen
• Barkóczi Janka: Isten hozott Németországban!
• Lovas Anna: Sokkal több, mint testőr
• Sepsi László: Nyílt tengeren: Cápák között
• Fekete Tamás: Renegátok
DVD
• Gelencsér Gábor: A kőszívű ember fiai
• Kránicz Bence: Egyes nők
• Kovács Patrik: Égigérő fű
• Szántai János: Lángoló agy
• Pápai Zsolt: A tehetség
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Robert Wise: A ház hideg szíve

Rossz szellem a házban

Pápai Zsolt

Klasszikus pszicho-horror, a kísértő lelkiismeret filmje.

 

Robert Wise az istenek kegyeltjeként Orson Welles mellett kezdte inaséveit, ráadásul épp Az aranypolgár és Az Ambersonok tündöklése születésekor, így testközelből tapasztalhatta meg, micsoda nyereséggel (és veszteséggel) járhat a megcementesedett ábrázolásmódbeli konvenciók elhagyása, majd közvetlenül ezután Val Lewton producer filléres rémfilmek gyártására szakosodott műhelyében tűnt fel, ahol nem csak azt tanulta meg, hogy a szűkös költségvetés szükségéből miképp kovácsolható erény, de a feszültségkeltés technikáit is elsajátította. Wise Az aranypolgárban és az Ambersonokban vágó volt, A macskaemberek átka című Lewton-produkciót pedig már maga rendezte, hogy a nevezetes Amikor a Föld megállt című sci-fi és néhány felejthető mozidarab után alig egy évtizeddel a hollywoodi sztárrendezők elitklubjába is bebocsátást nyerjen a West Side Story vagy A muzsika hangja megasikereivel.

Karrierje csúcspontján, épp utóbbi két film között forgatta legbecsesebb művét, minden pszicho-horrorok egyik legeltaláltabb darabját. Wise a forgatás idején, a hatvanas évek elején Hollywood egyik legmegbízhatóbb iparosának számított, ám hogy több volt ennél, azt épp nosztalgikus-vallomásos kísértetház-horrorja (!) mutatja. A Shirley Jackson regénye alapján készült film meséje meglehetőst egyszerű. Egy rossz hírű New England-i udvarházban kis csapat gyűlik össze a kísértetek iránt erősen érdeklődő antropológus vezetésével, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a szellemalakok létezésére. A négy jövevény közül is az anyja halála miatt lelkében masszív önvádat növesztő fiatal nő áll leginkább a középpontban – A ház hideg szíve a rossz lelkiismeret filmje.

A sztori kapóra jött Wise számára, hogy kifejezze hódolatát mesterei előtt, emellett alkalmasnak látszott arra is, hogy segítségével a rendező artikulálja és levezesse a Wellesszel szembeni lelkiismeret-furdalása szülte fóbiáit, melyek még Az Ambersonok tündöklése (át)vágása alatt-után születtek. Az aranypolgárt idézik a hosszú áttűnések, az extrém kameraállások, a térmélységgel játszó jelenetek, az Ambersonokat a bravúros díszletezés, a Lewton-filmek hatása pedig elsősorban abban érhető tetten, hogy a rendező hanyagolja a fantasztikus lények szerepeltetését, pontosabban kerüli azok megmutatását, és csak érzékelteti a jelenlétüket. A Lewton-iskola eredményeiből épp a kísértetház-filmek profitáltak leginkább, azonban olyan filmnyelvi arzenált korábban nemigen vetett be senki a néző megdolgozása érdekében, mint amilyet Wise alkalmazott itt. A lewtoni rémületkeltési technikák enciklopédiája ez a film, a feszültség forrásai nem holmi sokktrükkök, hanem a felettébb invenciózusan használt vizuális- és hangeffektusok. A direktor a DVD-lemezen található (az extrák közül egyedül értékelhető) audiokommentárban kitér rá, hogy a gyakran bevetett nagylátószögű, egyes esetekben hiperkicsiny gyújtótávolságú objektívek alkalmazása már a kezdetektől a művészi koncepció szerves részét képezte. A nagylátószögű objektívekkel maximálisan kitágítja a teret a rendező, ugyanakkor eltorzítja azt, ám nem elégszik meg az ábrázolt világ ilyenforma stilizálásával. A kameravezetést is extrém megoldások jellemzik, jószerivel egyetlen stabil plán nincs a filmben, a szélsőségesen magas vagy éppen alacsony gépállásból vett jelenetek, a rendre beköszönő villámfahrtok – párban az alkalmasint erőteljes montázstechnikával tagolt jelenetekkel – mind a lidércálom-hangulat elmélyítését célozzák.

Noha egyes szekvenciák kapcsán a formalizmus vádja is megállna a művel szemben, a különböző filmnyelvi eszközök parádés alkalmazása végül is azt eredményezi, hogy az egyébként remekül eltalált karakterek mellett maga az elfojtásoktól mérgezett lélek metaforájaként is értelmezhető kísértetház emelkedik főszereplővé. Élő, lélegző organizmussá, amelynek mély értelmű szimbólumokkal (a könyvtár végtelen magas, ám instabil csigalépcsője; az illetéktelenek elől elzárt gyerekszoba) zsúfolt világa kínálja magát egy feminista vagy pszichoanalitikus szempontú elemzéshez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1775