KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/szeptember
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: A katasztrófamusical diszkrét bája Robert Altman: Nashville
• Forgách András: Egy vérprofi faun Jack Nicholson
• Varró Attila: Reneszánsz ember Hal Ashby
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 1. rész
• Szekfü András: Csak ne a Marseillaise Beszélgetés Radványi Gézával
• Varga Zoltán: A praktikum panorámája Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Animációs körkép
• Várkonyi Benedek: Érzelmes Bartók Beszélgetés Sipos Józseffel
ÚJ RAJ
• Margitházi Beja: Érzékeny extrémek Miranda July és Lucile Hadzihalilovic
A KÉP MESTEREI
• Vízkeleti Dániel: Közel Chrishez Christopher Doyle
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A város peremén Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 2. rész
AKI KAURISMAKI
• Szalkai Réka: „Egyedül hatékonyabb vagyok” Beszélgetés Aki Kaurismäkival
• Baski Sándor: Szemben az árral A remény másik oldala
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Búcsú a férfiaktól Amerikai istenek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kényszerkapcsolatok Karlovy Vary
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Bájos lányregény, gótikus mese Csábítás
• Varró Attila: Gyilkos szüzek Sofia Coppola: Csábítás
KRITIKA
• Andorka György: Isten gyorsan őrlő malmai Dunkirk
• Barkóczi Janka: A fekete özvegy Lady Macbeth
• Huber Zoltán: Varázstalanság A setét torony
• Varga Dénes: Átkattan valami az agyban Pappa Pia
MOZI
• Alföldi Nóra: Bébibumm
• Baski Sándor: Fiú a vonaton
• Kovács Kata: Raid – A törvény nemében
• Herpai Gergely: Atomszőke
• Varró Attila: Amityville: Az ébredés
• Pethő Réka: Kedi – Isztambul macskái
• Benke Attila: 47 méter mélyen
• Csiger Ádám: Annabelle 2: A teremtés
• Vajda Judit: Anyák elszabadulva
• Varga Zoltán: Az Emoji-film
DVD
• Gelencsér Gábor: Psyché
• Pápai Zsolt: A viskó
• Szántai János: A fák tengere
• Kovács Patrik: Áldozat?
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Visszatért a Hahota

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

John Gielgud (1904–2000)

Schubert Gusztáv

 

Színészkirály volt. Mi meg, ha nem is vagyunk angolok, de Shakespeare-hitűek igencsak, az alattvalói. Kilencvenhat év – abból majd nyolcvan év a pályán, mert a litván-brit Gielgud már ifjan az Old Vic deszkáin vitézkedett – elegendő ahhoz, hogy egy arc tartós nyomot hagyjon több nemzedék emlékezetében.

Mennyire volt nagy tehetség, nem is tudom, annyi biztos nagy színész volt, olyasmi mint a Gellérthegy vagy a Big Ben, természetes hogy ott van, s ha lebontják, elhordják, nyoma vész, azon bizony fennakadunk.

Ilyen színészek már nem születnek, sztárok vannak és lobogó zsenik, alattuk ma csak a középszer ágál, ez a fajta megbízhatóan nagyformátumú tárgyias színészet a múlté. Ki gondolt „Gielgudra” a moziban, IV. Henrik, Warvick vagy Prospero herceg arcát láttuk. Mindent el tudott játszani, inast, királyt (az Arthur komornyikjáért a legjobb epizodista Oscarját kapta Louis le Jeune, a franciák királya az Oscar jelölésig jutott), „Rómában Cassius valék, Pinewoodban Julius Caesar”. Itt is lett valaki. Nem csak a géniusznak lehet varázspálcája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2980