KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/augusztus
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: Vérpatronos forradalom A Bonnie és Clyde és a filmtörténeti hagyomány
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A tökéletlen szemtanú Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 1. rész
EVOLÚCIÓ
• Nemes Z. Márió: A természet mauzóleuma Majom/ember/evolúció
• Varró Attila: Szellem a hálóban Mutáció és szuperhősök
• Sepsi László: Képvadászok Kortárs természetfilmek
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Álomszerű szemüvegen át Dargay Attila (1927–2009)
• Varga Zoltán: A piros gombolyag útja KAFF 2017
HORROR/THRILLER
• Orosdy Dániel: Újabb történetek Piroskáról és a farkasról Ira Levin és a mozi
• Benke Attila: Menekülés a konvenciók elől Új raj: Karyn Kusama
• Varga Zoltán: Félresikerült feltámasztások Stuart Gordon lázálmai
TELEVÍZÓ
• Lakatos Gabriella: Asszonyok a teljes eltűnés szélén Viszály: Bette és Joan
• Pernecker Dávid: Hatás alatt álló nők A szolgálólány meséje
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Párbeszédek, monológok Győrffy Iván: Az élet kísértése – Filmek könyve
• Kránicz Bence: Beavatottak Fantasztikus világok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Bolygók és korok Valérian-képregények
KRITIKA
• Kránicz Bence: Egyirányú utca Új autós filmek
MOZI
• Vajda Judit: Én és a mostohám
• Pethő Réka: Minden, minden
• Barkóczi Janka: Ötven tavasz
• Kovács Kata: Szerelmes sms
• Huber Zoltán: Stratton
• Benke Attila: Az ígéret
• Baski Sándor: Totál gáz
• Kránicz Bence: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja
• Varró Attila: A szerencse háza
DVD
• Pápai Zsolt: A homok alatt
• Benke Attila: Rambo 1-3.
• Varga Zoltán: Lúdas Matyi
• Vízkeleti Dániel: Hullámok hercege
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Rashevski tangó

Milán Gábor

 

Ül az ágyon Antoine, fáslival kötözi a kezét, és arra készül, hogy fölvegye a zsidó vallást egy lány miatt, aki szigorúan véve nem is zsidó, s amikor ezt eszébe juttatják, kis híján eltöri Antoine ujjait. Ül tehát Antoine a Talmud fölött, s nem veszi észre, hogy a fásli közben imaszíjként tekeredik a karja köré. Garbarski filmje arra keresi a választ, milyen zsidónak lenni a huszonegyedik századi belga diaszpórában. Van benne sok szerethető metafora, amilyen az iménti, és pár rosszabb, mint a címadó tangó, e generációkon átívelő családi hagyomány: megannyi kötöttség és tradíció, mégis csupa szabadság és szenvedély.

Rashevskiéknál váratlanul meghal a nagymama. Egyszeriben megkavarodik a család állóvize, ki-ki kénytelen elszámolni azzal, mi a viszonya valláshoz és hagyományhoz, ezen keresztül persze boldogsághoz, szerelemhez, halálhoz. Zsidó temetőben kell-e parcellát vásárolni? Öröklődik-e az idősek félelme a nácik visszatérésétől? Feldolgozhatók-e emlékeink a modern izraeli háborúkról, különösen, ha a barátnőnk arab? Nagyobb árulás-e lemondani a zsidó gyökerekről, mint a családot megtagadva Izraelbe szökni? A filmben felszínre kerül a diaszpóra számos problémája – a valódiak és a csináltak egyaránt. Szerethető, amikor könnyed és ironikus, kevésbé, amikor szenvelgő és meghatott.

Egy ponton félbeszakad a pészachi vacsora, mert a koncentrációs tábort is megjárt papa véletlenül rasszista megjegyzést tesz a siksze Isabelle-re. A zsenánt helyzetet az egyik unoka menti meg, mikor felhívja a figyelmet arra, mit is mondana jelen helyzetben a nagymama. Azt, hogy tangó, mi mást. Erre föl Jonathan, akit apja zongoristának szánt (épp ezért rühelli a zongorát és juszt is építésznek ment), a családi béke érdekében önmagán is erőt véve hangszerhez ül. Satöbbi, satöbbi.

Az élet bonyolult, de szép.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8464