KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/augusztus
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: Vérpatronos forradalom A Bonnie és Clyde és a filmtörténeti hagyomány
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A tökéletlen szemtanú Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 1. rész
EVOLÚCIÓ
• Nemes Z. Márió: A természet mauzóleuma Majom/ember/evolúció
• Varró Attila: Szellem a hálóban Mutáció és szuperhősök
• Sepsi László: Képvadászok Kortárs természetfilmek
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Álomszerű szemüvegen át Dargay Attila (1927–2009)
• Varga Zoltán: A piros gombolyag útja KAFF 2017
HORROR/THRILLER
• Orosdy Dániel: Újabb történetek Piroskáról és a farkasról Ira Levin és a mozi
• Benke Attila: Menekülés a konvenciók elől Új raj: Karyn Kusama
• Varga Zoltán: Félresikerült feltámasztások Stuart Gordon lázálmai
TELEVÍZÓ
• Lakatos Gabriella: Asszonyok a teljes eltűnés szélén Viszály: Bette és Joan
• Pernecker Dávid: Hatás alatt álló nők A szolgálólány meséje
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Párbeszédek, monológok Győrffy Iván: Az élet kísértése – Filmek könyve
• Kránicz Bence: Beavatottak Fantasztikus világok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Bolygók és korok Valérian-képregények
KRITIKA
• Kránicz Bence: Egyirányú utca Új autós filmek
MOZI
• Vajda Judit: Én és a mostohám
• Pethő Réka: Minden, minden
• Barkóczi Janka: Ötven tavasz
• Kovács Kata: Szerelmes sms
• Huber Zoltán: Stratton
• Benke Attila: Az ígéret
• Baski Sándor: Totál gáz
• Kránicz Bence: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja
• Varró Attila: A szerencse háza
DVD
• Pápai Zsolt: A homok alatt
• Benke Attila: Rambo 1-3.
• Varga Zoltán: Lúdas Matyi
• Vízkeleti Dániel: Hullámok hercege
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kultuszmozi

A Gotham–Sin City tengely

Bűnös városok

Kovács Marcell

A noir-képregények nyúzott hősei visszaköltöznek a moziba.

 

A képregények első bűnüldözői, a sármos Dick Tracy, a titokzatos Spirit, vagy Dashiell Hammett X-9-es ügynöke még a korai comics-éra komikus modorában vívták harcukat az alvilág ellen. Később, a szuperhősök tömeges megjelenésével a gonosztevők is veszedelmesebbé váltak, de a fiatal olvasóközönségre tekintettel mindig a színes ruhás őrangyalok kerekedtek felül.

A hetvenes években a szabadulóművészből először muzsikussá, majd újító képregényművésszé lett Jim Steranko pop-artos–pszichedelikus képei beárnyékolták a történetek kötelező optimizmusát. A már tényleg regénynyi terjedelmű Red Tide rendhagyó módon hosszabb szövegekkel kísért képsorozatban mesélte el Chandlerre keresztelt magánnyomozójának sötét kalandjait. Steranko árnyéklabirintusa Frank Miller Sin Cityjének elsőszámú ihletője. Miller az a szerző, akinek a mai angolszász tömegképregény a legsötétebb tónusokat köszönheti. Először Daredevilből faragott nyúzott noir-figurát, majd a kifáradás jeleit mutató szuperhős-műfajnak új lökést adó The dark knight returnsben az öreg Batmant megszállott önbíráskodóként állította újra csatasorba. Ez a zord – de nem humortalan – hangvétel jellemzi a Sötét Lovag ábrázolását azóta is, Tim Burton sötét mozimeséiben, Bruce Timm elegánsan noiros rajzfilmjeiben és a DC Kiadó újabb és újabb képregénysorozataiban egyaránt.

A Batman-mondakör oldalhajtásain különösen gyakoriak a baljós árnyak: a Point Blank-átiratával elhíresült Ed Brubaker legéletképesebb szériája, a szintén noir-mániás Greg Ruckával közösen írt Gotham Central tökös zsarutörténet Batman nélkül. Realista látványvilágáért Michael Lark a felelős, aki a kilencvenes évek egyik legkifinomultabb nagykiadós sorozatában, a Terminal Cityben mutatós art deco-köntösbe bújtatta Dean Motter futurista noir-tablóját. Az undergroundból érkezett, de mára az egyik legfoglalkoztatottabb szerzővé vált Brian Michael Bendis híre Hollywoodig is eljutott: szövegbuborékokban tobzódó jópofa szuperhősös krimije, a Michael Avon Oeming noiros világítású képeivel kísért Powers filmváltozatának már folynak az előkészületei, de karcos korai fotó-noirjából, a Jinxből is forgatókönyv készül.

A szuperhősök kalandjai után újabban mintha a noir-ihletésű képregénysztorikban látna fantáziát a filmipar. Az önmarcangoló film noir hős közvetlen képregényes leszármazottja, a Hellblazer-sorozat John Constantine-je, akár egy punk rockon és mágikus szakkönyveken nevelkedett Robert Mitchum, a filmvásznon jólöltözött dohányzásellenes reklámfiguraként jelenik meg. Pedig az efféle rideg és kegyetlen történetekhez cukormentes feldolgozás illene.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 32-33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8279