KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/augusztus
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: Vérpatronos forradalom A Bonnie és Clyde és a filmtörténeti hagyomány
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A tökéletlen szemtanú Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 1. rész
EVOLÚCIÓ
• Nemes Z. Márió: A természet mauzóleuma Majom/ember/evolúció
• Varró Attila: Szellem a hálóban Mutáció és szuperhősök
• Sepsi László: Képvadászok Kortárs természetfilmek
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Álomszerű szemüvegen át Dargay Attila (1927–2009)
• Varga Zoltán: A piros gombolyag útja KAFF 2017
HORROR/THRILLER
• Orosdy Dániel: Újabb történetek Piroskáról és a farkasról Ira Levin és a mozi
• Benke Attila: Menekülés a konvenciók elől Új raj: Karyn Kusama
• Varga Zoltán: Félresikerült feltámasztások Stuart Gordon lázálmai
TELEVÍZÓ
• Lakatos Gabriella: Asszonyok a teljes eltűnés szélén Viszály: Bette és Joan
• Pernecker Dávid: Hatás alatt álló nők A szolgálólány meséje
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Párbeszédek, monológok Győrffy Iván: Az élet kísértése – Filmek könyve
• Kránicz Bence: Beavatottak Fantasztikus világok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Bolygók és korok Valérian-képregények
KRITIKA
• Kránicz Bence: Egyirányú utca Új autós filmek
MOZI
• Vajda Judit: Én és a mostohám
• Pethő Réka: Minden, minden
• Barkóczi Janka: Ötven tavasz
• Kovács Kata: Szerelmes sms
• Huber Zoltán: Stratton
• Benke Attila: Az ígéret
• Baski Sándor: Totál gáz
• Kránicz Bence: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja
• Varró Attila: A szerencse háza
DVD
• Pápai Zsolt: A homok alatt
• Benke Attila: Rambo 1-3.
• Varga Zoltán: Lúdas Matyi
• Vízkeleti Dániel: Hullámok hercege
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Eljő a napunk

Pápai Zsolt

Notre jour viendra – francia, 2010. Rendezte: Romain Gavras. Írta: Romain Gavras, Karim Boukercha. Kép: Andre Chemetoff. Zene: Sébastien Akchoté. Szereplők: Vincent Cassel (Patrick), Olivier Barthelemy (Rémy), Justine Lerooy (Natacha), Vanessa Decat (Vaness). Gyártó: Cinémage 4 / 120 Films. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 90 perc.

Romain Gavrasnak a neves Costa-Gavras fiaként és néhány sikeres videóklip rendezõjeként egyaránt biztosított volt a belépõje a nagyjátékfilm-piacra. Nem is tétovázott sokáig, és tavaly leforgatta debütáló munkáját. Ez elsõ blikkre igazi szerzõi darabnak tetszik: egyrészt azért, mert Gavras a rendezés mellett a forgatókönyvírásból is kivette a részét, másrészt pedig azért, mert a film több ponton a direktor videóklipjeit idézi. Az erõszak és az elszigeteltség mint vezértéma, továbbá a hideg színekben ázó, ipari és/vagy külvárosi környezet olyan elemek, melyek a Justice-nak forgatott Stressz és M.I.A. számára készült Born Free világát alapvetõen meghatározták.

Az Eljõ a napunkban egy fiatal és egy középkorú férfi az Álmok Földjeként aposztrofált Írország felé veszi az irányt, hogy megszabaduljon nyomasztó múltjától és terméketlen jelenétõl. A szerkezet erõsen epizodikus, ami még nem lenne baj, hiszen az ilyen típusú utazás-mozik egyik sajátossága éppen a pikareszk-jelleg, mindazonáltal a rendezõnek alig sikerül kohéziót teremteni a történések között. A film lényegében egy improvizációszerûen felépülõ jelenethalmaz, mintha csak Barry Levinson Esõemberének (!) artisztikussá alakított és társadalomtudatossá torzított (azaz egy kevés hétköznapi rasszizmussal fûszerezett) változata lenne. A párbeszédek jobb esetben laposak, rosszabb esetben ostobák, a hõsök motivációi gyakran zavarosak, a konfliktusok pedig kimódoltak. Az Eljõ a napunk a bugyuta extremitások filmje, az ügyetlenül sokkoló (vagy ha tetszik: sokkolóan ügyetlen) jelenetek közül kiemelkedik a szállóbeli orgiát követõ epizód (jakuzziba vizelés egy mozgássérült jelenlétében), a templom elõtti smaciparti, illetve a véres borotválás a gyógyszertárban. A záró-képsor ugyan megmutat valamit ennek a két embernek a társas magányából, de ekkor már régen késõ.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10604