KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

1895–1995

Egy évszázad egy évben

Bori Erzsébet

A televízió vetítéssorozattal idézi a mozi történetét, aki győzi videokazettával, jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet.

Ilyen még nem volt a magyar televízióban. A filmszerkesztőség példátlan méretű és ambíciójú vállalkozással járul hozzá a százéves mozi ünnepéhez. Egy éven keresztül többféle játék- és dokumentumfilm-sorozat pásztázza végig az egyetemes és a magyar mozgókép történetét a kezdetektől máig. A legbővebb, mintegy száz darabból álló összeállítás, a Válogatás a filmtörténet leghíresebb műveiből, mellette a Száz év filmsikerei (amelyben a legesleghíresebb, és a szent szombat esti főműsoridőben is vetíthető mozikat gyűjtötték össze) és a Válogatás a magyar film történetéből olyan filmes alapműveltséget ad egy országnyi közönségnek, melyhez mostanság csak budapesti lakos, az Örökmozgó törzsnézője juthatott hozzá. Aki győzi videokazettával, most egy jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet, amelyben a néma nagyoktól (Lang, Murnau, Eizenstein, Vigo) a háború előtti hangosfilm-remekeken át (Carné, Hitchcock, Welles, Ford) a hatvanas évek összes újhullámjáig (franciák, csehek, lengyelek, németek) és a legújabbkori kultuszfilmekig (Spielberg, Altman, Kubrick) szinte minden megvan. A magyar filmtörténet a Hyppolit, a lakájjal a háború előtti honi gyártás talán legnagyobb, máig elnyűhetetlen sikerével kezdődik, és Az én XX. századommal ér véget, benne Makk Károly, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András egy-egy, ma már klasszikusnak mondható remeke. És Szabó István legszebb filmje, az Apa. A sorozatokba persze nem fért bele minden, de ami ott van, az csupa vitathatatlan érték: ez a válogatás nem volt tekintettel arra, hogy mi van meg a televízióban, vagy mi az, amit könnyen meg lehet szerezni. Hiszen a legalkalmasabb személyt, abszolút hozzáértőt kértek fel a válogatásra: Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, akit ismer és szeret a közönség, hivatal nélkül nagy tekintélye van a szakmában, ráadásul kiváló pedagógus. Az egy évig tartó program során kéthetenként személyesen is megjelenik a képernyőn, hogy bevezetőt mondjon a válogatáshoz.

A játékfilmeket olyan szatellitprogramok kísérik, mint a Film és… gyűjtőcímű sorozat, amely 14 nagyobb témában foglalkozik a mozival; több ismeretterjesztő sorozat indul az egyetemes filmtörténetről, a képrögzítés fejlődéséről; lesznek portrék és dokumentumösszeállítások a filmművészet nagyjairól, alkotói életmű-sorozatok (François Truffaut, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc), régi magyar filmek próbafelvételei, werkfilmek és egy összeállítás a nemzetközi fesztiválokon díjazott legjobb magyar animációs darabokból. Különleges programként pedig decembertől nyolc alkalommal láthatjuk majd Szirtes András hommage-át, személyes tisztelgő gesztusát a hőskori mozgókép és alkotói előtt: a Lumière-tekercseket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=990