KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

2017/július

MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Krónika

Kozák András (1943–2005)

Jancsó Miklós

Állok. Nézek kifelé a fejemből. Mostanában sokszor nézek kifelé.

Nagy a hó, nagy a jég, belepi a várost. Bolond az idő. Megbolondult vagy mindig bolond volt? Bolond, bolond világ.

Itt vagyunk, aztán eltűnünk. Eltűnünk, akár erdőben a vadnyom. Mégis őriz-e valami, valaki minket?

Havazik. Fehér függöny.

És jön velem szemben. Szelíd. Mindig szelíd volt. Ádáz korban élt, mégse rántotta őt magával. A hangját sem emelte meg sose. Nagy volt pedig a zaj. Csatakiáltás. Néha diadalordítás is. Kézitusa. Sűrű tömeg. Nagyon sűrű, mégse használta sose a könyökét, nem ugrált magasra, nem ült fel a többiek vállára, nem nyomott víz alá senkit. Ismerte az örvények mélységét?

Kinek tegyem fel ezt a kérdést? Neki már soha többé. Titkát elvitte magával. Csak különös mosolya maradt itt nekem. A mosolya. Erre a hátralévő kicsi időre.

Állok. Nézek kifelé. Sűrű a hóesés. És jön. Lassan lépked. Minden titkok tudója?

Ő, Kozák András!