KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Első látásra

Turcsányi Sándor

 

Bukolika-alsón járunk a távoli Amerikaországban. Itt éli napjait a derék Val Kilmer (vö.: Val Bottyán), masszőr egy rekreációs centrum áruházában, de a keze arany (hogy a szívéről már ne is szóljunk, noha azzal csak ritkábban masszíroz). Sajna vak, mint a denevér, de már beletörődött, nézi a hokit a tévén (ha süket is lenne, nyilván a cseh adón nézné, hokiközvetítésben ők a királyok).

Feltörekvő, a piacgazdaság kihívásaival bátran lepaktáló építésznő, az Oscar-díjas Mira Sorvino érkezik kúrára. (Nem tudom, kifigyelték-e, vannak teljesen jelentéktelen művésznők, akik egyszer, úgyszólván véletlenül, valami supporting kategóriában, és azóta nem jön le róluk. A másik ilyen az Oscar-díjas Marina Tomei, ő konkrétan a Vinny, az 1ügyű című remekben domborított, kicsit a saját sikeremnek is tekintem, pont e hasábokon ünnepelhettem, de hiszen.)

Visszafogottan ábrázolt masszírozás után Mira úgy dönt, orvoshoz viszi Valt. Hosszas vívódás után Val úgy dönt, vállalja a műtétet, mert az is lehet, hogy csalódni fog. Nos, ennél a résznél már a legamatőrebb mozinéző is tudja, hogy színigaz történettel ül szemben. A végén azért ki is írják neki, natürlich a szereplők további sorsának címszavanként összerakott vázlatával. Anélkül, hogy a bonyodalomba belemennénk, elárulhatom, elég jó lesz nekik.

Ezzel együtt szomorúan kell megállapítanom, e kis gyöngyszem a közeli Magyarországon nem fogja elérni a kívánt hatást. Ugyanis az alkotók a vak ember történetébe egy célratörő vattacukor reklámot csomagoltak. Ám ha a távoli Amerikában árulnak is a mozikban efféle csemegét, addig a közeli Duna Plazából nincs az a makacs néző, aki kirobogjon a távoli gyáli piacra azért a ragacsos finomságért. Különben is, április 4-én minden évben árat emelnek a vattacukor-árusok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4469