KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bölcsek kövére

Harmat György

1963-ban Jerry Lewis, Amerika egyik legnépszerűbb komikusa (nálunk akkor szinte teljesen ismeretlen, hiszen nem játszották egyetlen filmjét sem) megrendezte az ütődött professzort, saját – kettős – főszereplésével. Az alapötlet nem új: egy tudós kipróbálja magán azt a csodaszert, melynek létrehoztán éppen fáradozik. Kialakul egy másik Énje, s ettől kezdve dupla személyiségként él tovább.

1996-ban Eddie Murphy (világszerte népszerű komikus, nálunk is) egy Shadyac nevű úrral megrendezteti a Lewis-produkció remake-jét, saját – többszörös – főszereplésével. A cím marad: The Nutty Professor. (A magyar cím nem ennek fordítása, a legjobb, ha nem is említjük.) Murphy átiratában a tudós kövér, minden képzeletet felülmúlóan kövér. Eme alak nemcsak a tökélyre fejlesztett „testmaszk” miatt válik emlékezetessé, hanem annak okán is, hogy a színész pompás karaktert domborít belőle. A „varázsital” hatására létrejött sovány Én jóval szokványosabb: az a fékezhetetlen mitugrász, akinek a Murphy-figurát eddig ismertük, csak szükségtelen túljátszásokkal. S ha ez mind kevés: ő alakítja a professzor egész – nem éppen szalonképes – családját.

Jópofa és erőltetett, szellemes és szellemtelen jelenetek váltják egymást, ügyesek a trükkök, ez idáig rendjén is lenne, ha a film kevésbé volna alpári. A kövérség mellett ugyanis a másik alaptéma: a szellentés. Mégpedig páratlan variációgazdagsággal érkezik gyerektől és felnőttől, ebédlőasztalnál és utcán, kicsiben és nagyban (a King Kong-méretű alfél támasztotta szélvihar), beszélnek róla és hallatják, sőt... Szeretném remélni, nem ennek köszönhető, hogy e produkció a komikus legnagyobb kasszasikere évek óta. Az ilyféle motívumok művészi felhasználása lehet indokolt (John Waters, Monty Python stb.), az ízlés Murphy-féle alászállása most azonban egyszerűen siralmas.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=390