KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/június
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Csapdakorszakok Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
IDEGENEK A VADNYUGATON
• Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya Az elégikus western
• Füzes Dániel: Vértestvérek Nyugat- és kelet-német indiánwesternek
• Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton Fritz Lang westernfilmjei
A KÉP MESTEREI
• Varró Attila: A kalligráfus kézjegye Kazuo Miyagawa
DRAKULA 120
• Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… Drakula 120
HOLLYWOOD ARCAI
• Orosdy Dániel: Valami más Jonathan Demme
• Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok Mike Birbiglia
FILMEMLÉKEZET
• Balázs Attila: Tollszedők Volt egyszer egy remekmű
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Hozamkorlát Titanic
• Baski Sándor: Számi vér
• Buglya Zsófia: Mi marad a filmből? Graz
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot Dave Eggers: A Kör
• Sepsi László: Az utópia öröme James Ponsoldt: A Kör
KRITIKA
• Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus Julieta
• Varró Attila: Kígyó a kertben Alien: Covenant
• Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes Lichter Péter: Fagyott május
• Kránicz Bence: Mentek, maradnak Havanna, csak oda
MOZI
• Baski Sándor: Egy német sors
• Gelencsér Gábor: Emlékképek
• Varró Attila: Magas ősz férfi társat keres
• Roboz Gábor: Vad észak – Mese az ezer tó országából
• Vajda Judit: Porto 35mm
• Barkóczi Janka: 6,9 a Richter-skálán
• Jankovics Márton: A kertész titka
• Kovács Kata: Hogyan legyél latin szerető
• Alföldi Nóra: Határidős esküvő
• Soós Tamás Dénes: Utóhatás
• Huber Zoltán: A galaxis őrzői vol. 2.
• Kránicz Bence: Arthur király: kard legendája
DVD
• Soós Tamás Dénes: Ouija: A gonosz eredete
• Varga Zoltán: Csillagember
• Kránicz Bence: A csodanő
• Sepsi László: A Sötét Igazság Ligája

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A piszkos ügy

Barna Imre

 

Wim Wenders nagy válságfilmjéhez, A dolgok állásához egy valóságos, többször félbeszakadt, konfliktusokkal teli forgatás adta a hátteret. A konfliktusoknak A dolgok állásában nincs feloldásuk, a filmbeli producert, sőt a rendezőt is, lelövik, mint egy kutyát. A valóságban viszont utóbb mégiscsak befejeződött az a bizonyos forgatás, és elkészült a Hammett című detektív-film. Producer: Francis Coppola. Rendezte: Wim Wenders.

Azt a jólértesült honfitársamat, aki, tudván, amit tud, esküszik rá, hogy A dolgok állásában lepuffantott producer maga Coppola, és jegyet vált A piszkos ügyre (mert nagy bennfentesen még azt is kiszimatolta, hogy a bárgyú cím nem egy újabb Piedone-folytatást takar, hanem a Hammettet igyekszik eldugni előle a moziműsorban), könnyen csalódás érheti a Hammett láttán. Mármint akkor, ha csak a tanulság kedvéért ül be a moziba: milyen az, amikor a mesélni immár bevallottan képtelen művész hazudik egy jó nagy mesét. Amikor a zseniális szobrász széklábat farag, jó pénzért.

Mert a Hammett nem székláb, hanem remekmű. Dashiell Hammettnek, A máltai sólyom és más, műfajt újító krimik szerzőjének a története mese a javából, és mégsem árulás. Wenders stilizál – például szinte leltárt készít a hasonló filmek minden klasszikus kellékéből –, és a Hammett mégsem duplafenekű persziflázs, hanem meghatottan elmélyült játék. Játék a konszenzussal.

A film kulcsjelenete: Hammett egy bújócskázó kisfiú cinkosává lesz, nem árulja el őt a hunyónak. Ahogy a gyerekek a bújócskát és Hammett a detektívtörténeteket, ugyanúgy Wenders is komolyan veszi a régi Hollywoodot. A Hammett mese a mesélőről, aki ki-bejár a saját története és az életveszélyes valóság közt nyíló ajtón. Mese arról, hogy van ilyen ajtó. Tehát bizonyíték, hogy nincs, hiszen csak mese. De hát ezt már tudjuk.

Nem tudom, mikor változik, és változhat-e egyáltalán a dolgok állása. A magam részéről legszívesebben biztatnám Wenderst: addig is, amíg ez eldől, bújócskázzon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5879