KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/június
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Csapdakorszakok Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
IDEGENEK A VADNYUGATON
• Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya Az elégikus western
• Füzes Dániel: Vértestvérek Nyugat- és kelet-német indiánwesternek
• Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton Fritz Lang westernfilmjei
A KÉP MESTEREI
• Varró Attila: A kalligráfus kézjegye Kazuo Miyagawa
DRAKULA 120
• Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… Drakula 120
HOLLYWOOD ARCAI
• Orosdy Dániel: Valami más Jonathan Demme
• Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok Mike Birbiglia
FILMEMLÉKEZET
• Balázs Attila: Tollszedők Volt egyszer egy remekmű
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Hozamkorlát Titanic
• Baski Sándor: Számi vér
• Buglya Zsófia: Mi marad a filmből? Graz
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot Dave Eggers: A Kör
• Sepsi László: Az utópia öröme James Ponsoldt: A Kör
KRITIKA
• Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus Julieta
• Varró Attila: Kígyó a kertben Alien: Covenant
• Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes Lichter Péter: Fagyott május
• Kránicz Bence: Mentek, maradnak Havanna, csak oda
MOZI
• Baski Sándor: Egy német sors
• Gelencsér Gábor: Emlékképek
• Varró Attila: Magas ősz férfi társat keres
• Roboz Gábor: Vad észak – Mese az ezer tó országából
• Vajda Judit: Porto 35mm
• Barkóczi Janka: 6,9 a Richter-skálán
• Jankovics Márton: A kertész titka
• Kovács Kata: Hogyan legyél latin szerető
• Alföldi Nóra: Határidős esküvő
• Soós Tamás Dénes: Utóhatás
• Huber Zoltán: A galaxis őrzői vol. 2.
• Kránicz Bence: Arthur király: kard legendája
DVD
• Soós Tamás Dénes: Ouija: A gonosz eredete
• Varga Zoltán: Csillagember
• Kránicz Bence: A csodanő
• Sepsi László: A Sötét Igazság Ligája

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis szemtanú

Ardai Zoltán

Peter Weir, a hetvenes évekbeli ausztrál „új hullám” egyik vezéralakja, amerikai sztárrendezőként sem szürkült el egészen. Középutas filmkészítői szemléletét főként a nálunk most bemutatott Weir-világsiker, A kis szemtanú reprezentálja, ez a vérpárás kaland-keretbe foglalt, máskülönben klasszicizáló mértéktartással kimunkált szerelmi (értsd: érzelmi) helyzettanulmány. A címszereplő kisfiút csupán a film néhány korai, rémületes jelenetében vélhetjük főhősnek, idővel mellékfigurává fakul, mintegy átadva a színteret anyjának – egy madonna-lényű, fiatal özvegynek –, és a kettejüket védelmező nyomozótisztnek. Ez viszont hamarosan az ő ápolásukra szorul. Az anya és a gyerek otthona, egy vallásos szekta vidéki települése, megfelelő menedékhely a sebesültnek, aki mégis egyre kétségbeesettebben nézegeti az asszonyt. Egymásba szeretnek, csakhogy nyilvánvaló: a philadelphiai férfi sohasem tudna végleg megmaradni ezen a biblias pennsylvaniai telepen, s ami a gabonaillatú, jámbor szépséget illeti, ő meg nem vedlene soha metropolis-lakóvá. Weir minden érzelgősség, egyszersmind minden malícia nélkül követi a szerelmeseket a fanyar búcsúig-

Bár a cselekmény bűnügyi szálai kevéssé befolyásolják a két jólelkű főszereplő viszonyát – nem csupán egy gyilkossági ügy, egyéb is ugyanígy egymáshoz sodorhatná őket, kapcsolatuknak pedig amúgy sem lenne jövője –, méltányolnunk kell, hogy a borzongatóbb cselekményelemek rétege igen finoman, különös selymességgel simul a fontosabbikhoz. A kis szemtanú a mozilektűr legnemesebb fajtáját képviseli.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4931