KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/június
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Csapdakorszakok Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
IDEGENEK A VADNYUGATON
• Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya Az elégikus western
• Füzes Dániel: Vértestvérek Nyugat- és kelet-német indiánwesternek
• Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton Fritz Lang westernfilmjei
A KÉP MESTEREI
• Varró Attila: A kalligráfus kézjegye Kazuo Miyagawa
DRAKULA 120
• Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… Drakula 120
HOLLYWOOD ARCAI
• Orosdy Dániel: Valami más Jonathan Demme
• Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok Mike Birbiglia
FILMEMLÉKEZET
• Balázs Attila: Tollszedők Volt egyszer egy remekmű
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Hozamkorlát Titanic
• Baski Sándor: Számi vér
• Buglya Zsófia: Mi marad a filmből? Graz
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot Dave Eggers: A Kör
• Sepsi László: Az utópia öröme James Ponsoldt: A Kör
KRITIKA
• Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus Julieta
• Varró Attila: Kígyó a kertben Alien: Covenant
• Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes Lichter Péter: Fagyott május
• Kránicz Bence: Mentek, maradnak Havanna, csak oda
MOZI
• Baski Sándor: Egy német sors
• Gelencsér Gábor: Emlékképek
• Varró Attila: Magas ősz férfi társat keres
• Roboz Gábor: Vad észak – Mese az ezer tó országából
• Vajda Judit: Porto 35mm
• Barkóczi Janka: 6,9 a Richter-skálán
• Jankovics Márton: A kertész titka
• Kovács Kata: Hogyan legyél latin szerető
• Alföldi Nóra: Határidős esküvő
• Soós Tamás Dénes: Utóhatás
• Huber Zoltán: A galaxis őrzői vol. 2.
• Kránicz Bence: Arthur király: kard legendája
DVD
• Soós Tamás Dénes: Ouija: A gonosz eredete
• Varga Zoltán: Csillagember
• Kránicz Bence: A csodanő
• Sepsi László: A Sötét Igazság Ligája

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kilenc királynő

Tosoki Gyula

 

Az eredeti sztorik uborkaszezonjában sokszor egy triplacsavaros fabulát ígérő kósza elképzelés is elég a kritika és a közönség megnyeréséhez, a siker akkor is garantált, ha az ötlet realizálása nem problémamentes. A jó krimi alapfeltétele, hogy a történet ne csupán kibomlása közben, hanem a végeredmény ismeretében újragondolva is logikusnak tessék, márpedig az angolszász sajtó által körberajongott, számos díjat nyert Kilenc királynő e feltételnek csak módjával képes megfelelni.

Az egyébiránt atmoszférikus argentin mozi előképei között olyan műveket találni, mint David Mamet Játékos végzet vagy Peter Bogdanovich Papírhold című filmje, és ez – kezdetben – sok jóval kecsegtet. Az egyetlen nap alatt játszódó mese hőse Marcos, a dörzsölt szélhámos és Juan, a zöldfülű, ám tehetséges csaló, akik szerencsés találkozásuk után röviddel kitervelnek egy zsírosnak ígérkező akciót: a véletlenül birtokukba jutott, „Kilenc királynő” néven ismert bélyegsorozat hamisítványát akarják jó pénzért eladni egy alkalmas baleknek. Az elhatározást tett követi, de semmi sem úgy alakul, ahogy a két tróger elképzelte, állandóan fordul a kocka, és minden a feje tetejére áll.

Hiába a nemzetközi tömjén, a produkció értékei vitathatóak. Elegáns cselekményvezetési trükkök keverednek benne izzadtságszagú ötletekkel, így egészében véve felemás érzéseket kelt, és legfőbb tanulsága, hogy a nézőt sokkal nehezebb beültetni a hintába, mint a felvonultatott figurákat. Kifejezetten zavaró a film néhány kezemfeje-megoldása, mi több, épp az expozíció, illetve a dramaturgiai építmény alapját képező egyik jelenet kidolgozása lett a legsutább. Utóbbi – melyben az időközben megsemmisült hamis bélyegek pótlására hőseink gyanúsan könnyedén beszerzik az eredetieket, hogy folytathassák tervük megvalósítását – a történet kifutásával kapcsolatban igen feltűnő és árulkodó szekvencia. Kulcsmozzanat tehát, melyen kisiklik a furmányos cselekmény, áttetszővé lesz a szándék, oda minden direktori praktika.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2343