KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/május
MAGYAR MŰHELY
• Murai András: Üzen a múlt Kovács András történelmi filmjei
• Kővári Orsolya: Természetes képesség Andorai Péter
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
VAD AFRIKA
• Barkóczi Janka: A mesebeli Afrika Vadászok, kincskeresők, telepesek
• Schreiber András: Afrikai vadásztaplók Ulrich Seidl: Szafari
• Baski Sándor: Fekete végzet Tabu
ANIMÁCIÓS STÚDIÓK
• Pernecker Dávid: Bábként felnőni Laika Stúdió
• Dobay Ádám: A mester és tanítványai A Ghibli-stúdió
• Varga Zoltán: A végtelenbe – és tovább! Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Variációk egy témára Hong Sang-soo
A KÉP MESTEREI
• Forgács Iván: Szerző vagy operatőr? Szergej Uruszevszkij
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Fojtogatja a jelent Friss Hús
• Szalkai Réka: Amerikai tigrisek Rotterdam
• Báron György: Az alkony kápráztató fényei Zágráb
TELEVÍZÓ
• Teszár Dávid: Ez Spárta! Ultra
KÖNYV
• Zalán Márk: Kávé és pite nélkül Mark Frost: Twin Peaks titkos története
FILM / REGÉNY
• Kránicz Bence: A testtelen Krisztus apostola Masamune Shirow: Ghost in the Shell
• Andorka György: Kapunyitási pánik Rupert Sanders: Páncélba zárt szellem
KRITIKA
• Sepsi László: Változatok evolúcióra Az univerzum története; Élet
MOZI
• Schubert Gusztáv: A tökéletes gyilkos
• Teszár Dávid: Szívvel-lélekkel
• Vincze Teréz: Az utolsó család
• Varró Attila: Frantz
• Barkóczi Janka: Elveszve Párizsban
• Kovács Kata: Vén rókák
• Baski Sándor: Vademberek hajszája
• Kránicz Bence: Power Rangers
• Sándor Anna: A szépség és a szörnyeteg
• Benke Attila: Pingvinek vándorlása 2.
• Sepsi László: Bye Bye Man - A rettegés neve
• Huber Zoltán: Halálos iramban 8.
DVD
• Pápai Zsolt: A forradalom napján
• Szoboszlay Pál: Egy nemzet születése
• Hegyi Pál: Lulu a hídon
• Soós Tamás Dénes: A boncolás

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vírus

Takács Ferenc

Két jellegzetesen amerikai félelmet és foglalatukat, két filmközhelyet (elegánsabban: toposzt vagy mitotémát) gyúr egybe a film. Az egyik a félelem az inváziótól. Amerika szellemi, lelki és fizikai értelemben tiszta országnak tudja magát, ahová odakintről a legkülönfélébb ártó, bomlasztó és gyilkos erők igyekeznek alattomosan behatolni: hol a kommunizmus, hol a száj- és körömfájás (ez utóbbi állatbetegség kelet-európai húskészítmények alakjában), hol a Marsról érkező ufók, hol pedig a mindenféle egészségtelen és piszkos helyekről – Európából s méginkább Afrikából és Ázsiából – behurcolt alattomos betegségek.

A másik ilyen filmközhely: a titkos Hatalom Amerikában. Ez újabb keletű és merészen bíráló élű toposz, igazából a Watergate-ügy óta szalonképes. Lényege az, hogy a jámbor amerikai közhiedelemmel ellentétben a Hatalom (a CIA, az FBI, a Pentagon, még az Elnök is) titokban, a színfalak mögött, a demokratikus nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen módon – az úgynevezett „amerikai érdekek” védelmében – a leggyalázatosabb dolgokat műveli, s ha érdeke úgy kívánja, akár honfitársai, derék és ártatlan amerikaiak elpusztításától sem riad vissza.

A félelmetes támadó ezúttal egy zaire-i eredetű halálos vírus, amely egy becsempészett majom szervezetében érkezik meg Amerikába, s kis híján végez egy kaliforniai kisváros lakosságával. Egy magányos orvos-hős (Dustin Hoffman) veszi fel a harcot a betegséggel, s közben tudomást szerez arról, hogy a szörnyű kórnak megvan az ellenszere, de a legmagasabb katonai körök – akik már rég birtokában vannak a vírusnak, amelyet titkos biológiai fegyverként kezelnek – úgy tesznek, mintha nem tudnának semmiről. Tábornok-képviselőjük (Donald Sutherland) még azt is kieszközli, hogy a katonaság által körülzárt városka lakosságát légicsapás útján likvidálják.

Ha mármost az eredményt, a két toposz egybegyúrásával készült filmet nézzük, azt kell mondanunk, hogy ismerős a tészta: a városka az utolsó pillanatban, a szokványos mennyiségű „idegtépő feszültség” után természetesen megmenekül, a betegek meggyógyulnak, a tábornokot letartóztatják, s a magányos orvos-hős is, miután megmentette elvált feleségét a biztosnak látszó haláltól, remélhet: a történtek után az asszony hajlandónak mutatkozik közös életük újrakezdésére. Mindezt szokványos eszközökkel, teljességgel kiszámítható módon, egy B-movie arcátlan profizmusával viszi vászonra a rendező (jóval laposabban, mint Az Androméda-törzs, amely a Vírusés a hozzá hasonló filmek – hatásos és emlékezetes műfaji előképe).

Viszont ez a közhelyes közhelytészta egyben szomorúan aktuális üzenet is, amelynek fontosságát a sztár-szereposztás, elsősorban a dolgot láthatóan komolyan vevő Dustin Hoffman és Donald Sutherland jobb ügyhöz méltó színészi játéka is aláhúzza. A filmhez ugyanis megtörtént eset szolgált alapötlettel: az 1976-ban Zaire-ben felfedezett (és az Afrikából érkező hírekben mostanában is szereplő) Ebola-vírust, amely mellett virulencia és halálos hatékonyság tekintetében a jelek szerint az AIDS labdába sem rúghat, egy majomszállítmány 1989-ben behurcolta az Egyesült Államokba, s csupán nagy szerencsével – és persze nagy titokban – sikerült megakadályozni, hogy a vírus ne kerüljön ki a Washington melletti (!) Restonban található trópusi állatkarantén falai közül. A Vírust alkotói a jelek szerint figyelmeztetésnek szánták: a megzavart őstermészet, a felborult ökológiai egyensúly, íme, bosszút áll, a pusztulás szörnyű látomásával inti alázatra a maga tudományos-technikai-közegészségügyi mindenhatóságában dölyfösen hívő Amerikát. Ez persze újabb közhely, de a film művi toposzai, szokványos megoldásai és palifogó izgalmai arra mindenesetre jók lesznek, hogy ez a figyelmeztetés mennél több nézőhöz eljuthasson.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=910