KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/május
MAGYAR MŰHELY
• Murai András: Üzen a múlt Kovács András történelmi filmjei
• Kővári Orsolya: Természetes képesség Andorai Péter
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
VAD AFRIKA
• Barkóczi Janka: A mesebeli Afrika Vadászok, kincskeresők, telepesek
• Schreiber András: Afrikai vadásztaplók Ulrich Seidl: Szafari
• Baski Sándor: Fekete végzet Tabu
ANIMÁCIÓS STÚDIÓK
• Pernecker Dávid: Bábként felnőni Laika Stúdió
• Dobay Ádám: A mester és tanítványai A Ghibli-stúdió
• Varga Zoltán: A végtelenbe – és tovább! Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Variációk egy témára Hong Sang-soo
A KÉP MESTEREI
• Forgács Iván: Szerző vagy operatőr? Szergej Uruszevszkij
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Fojtogatja a jelent Friss Hús
• Szalkai Réka: Amerikai tigrisek Rotterdam
• Báron György: Az alkony kápráztató fényei Zágráb
TELEVÍZÓ
• Teszár Dávid: Ez Spárta! Ultra
KÖNYV
• Zalán Márk: Kávé és pite nélkül Mark Frost: Twin Peaks titkos története
FILM / REGÉNY
• Kránicz Bence: A testtelen Krisztus apostola Masamune Shirow: Ghost in the Shell
• Andorka György: Kapunyitási pánik Rupert Sanders: Páncélba zárt szellem
KRITIKA
• Sepsi László: Változatok evolúcióra Az univerzum története; Élet
MOZI
• Schubert Gusztáv: A tökéletes gyilkos
• Teszár Dávid: Szívvel-lélekkel
• Vincze Teréz: Az utolsó család
• Varró Attila: Frantz
• Barkóczi Janka: Elveszve Párizsban
• Kovács Kata: Vén rókák
• Baski Sándor: Vademberek hajszája
• Kránicz Bence: Power Rangers
• Sándor Anna: A szépség és a szörnyeteg
• Benke Attila: Pingvinek vándorlása 2.
• Sepsi László: Bye Bye Man - A rettegés neve
• Huber Zoltán: Halálos iramban 8.
DVD
• Pápai Zsolt: A forradalom napján
• Szoboszlay Pál: Egy nemzet születése
• Hegyi Pál: Lulu a hídon
• Soós Tamás Dénes: A boncolás

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Frequency

Bori Erzsébet

 

Akárhonnan nézem, a Frequency kapitális baromság, ehhez képest „a film heteken keresztül az amerikai toplista 3. helyén állt. Ez alatt az idő alatt népszerűsége és bevételei gyakorlatilag nem csökkentek, ezzel az év legstabilabban futó sikerfilmjévé vált”. Ez a közlés bőségesen elegendő ahhoz, hogy elvegye a kritikus vicces kedvét.

Van tehát egy amerikai mintacsalád a hatvanas években. A papa tűzoltó, aki napra nap élete kockáztatásával harcba indul a vörös kakas ellen, míg egyszer hősi halott nem lesz belőle. Harminc évvel később a fia – aki egyfelől rendőrként viszi tovább a családi vonalat, másfelől harminchat éves koráig sem tudta feldolgozni az apa elvesztésének traumáját – babrálni kezd egy régi rádióval, és kisvártatva azon kapja magát, hogy a harminc éve halott apjával társalog. Mire elszabadul a pokol, a fiú előbb a jövőből megakadályozza a papa halálát, majd viszontszolgálatot kér: a papa segítsen megállítani és leleplezni egy azóta is felderítetlen sorozatgyilkosság tettesét. A múlt megváltoztatása viszont megkavarja a jövőt, a tűzből kimentett családfő kis híján villamosszékbe jut, közben közös erővel veszélybe sodorják az anya/feleség életét, majd egymást kelletik kölcsönösen oda-vissza, múltban-jövőben megmenteniük.

A néző hovatovább úgy érzi magát, mintha egy brainstormingra váltott volna jegyet, csapkodja a térdét a nevetéstől, amíg bele nem veri a könyökét a karfába, és rá nem ébred, hogy ez itt egy mozi, sőt egy film, amelyben a fékezhetetlen alkotók minden agyament ötlete megvalósult.

De mi lehet a titok? Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy a Frequency nem ám afféle kultúrmocsok, amit az olcsó szórakozásnak kijáró megbecsüléssel díjaz a nagyérdemű. Hanem csupa fennkölt érték és érzelem, ami csak a hit, remény, szeretet/Isten, haza, család mentén leírható. Ez volna hát a nagy találmány, Hollywood erkölcsi megújhodása, a széles közönségnek ajánlott (kiskorúaknak csak szülői kísérettel), családi vérontós film. És megint egyszer Emmerichek (most egy Toby meg egy Noah) jöttek, hogy szóljanak az amerikaiak szívéből és szívéhez. És nem beletaláltak?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3033