KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kisasszonyok

Ambrus Judit

Ha sokat bosszankodtunk már azon, hogy soha egy film, amire kedvenc nagymamánkat, harminc éve csodált hitvesünket, Elek bácsit a harmadikról vagy Lujzi nénit, az oly rendes gyerekvigyázót el tudnánk vinni, akkor lám, itt a megoldás…

Nagypapa és Elek bácsi odalesznek a gyönyörű kisasszonyok láttán, Nagyi és Lujzi néni imádni fogják az aranyigazságokat, mint például azt, hogy a női gyengeség és a szapora ájulás a szobafogság következménye, aztán, hogy a női élet rejtelmeit örök titok övezi, melyet jobb nem bolygatni, valamint azt, hogy ha egy nő úgy érzi, értékei csak a külsejében rejteznek, el fogja hinni, hogy mása nincs is. Harminc éve csodált hitvesünk pedig csibészesen fog ránk kacsintani, mikor az „egy nőt tanítani olyan, akár egy nőstény macskát” mondat elhangzik, hiszen hányszor próbálta már elmagyarázni, hogy…

A film a XIX. századi amerikai írónő, Louisa May Alcott regényéből készült. Nem először filmesítették meg, az 1948-as változatban Elizabeth Taylor is játszott. Egy valóban nagyszerű családról szól, szülőkről, akik elhatározzák, hogy lányaikat függetlenségre nevelik, s arra, hogy ismerjék fel értékeiket, s tudjanak is élni velük. S szól a lányokról, akik végtelenül értékesek, érzékenyek és tudnak bánni szabadságukkal.

Jo, Meg, Beth és Amy története tényleg szép. Ha kölcsönözhetném a film egyik mondatát, miszerint „az írás aranyszabálya, hogy arról írjunk, amit nem ismerünk”, akkor azt mondanám, hogy az eredeti könyv valószínűleg igen finom és lélekemelő lehet. A könyv. A történet. A hősök által képviselt értékek. És persze a filmmel sincs igazán baj, ha csak az nem, hogy kissé avíttas, pont, mint Elek bácsi a harmadikról, vagy a harminc éve csodált hitves…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=891