KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Új Kockás

A Kockás magazin olyan alapvető része volt a nyolcvanas évekbeli magyar popkultúrának, mint a hangalámondásos kalózvideók vagy a Dolly Roll zenekar – minden iskolás találkozott vele. Az elsősorban a Francia Kommunista Párt lapjából, a Vaillant-ból átvett képregényeket közlő újság hivatalosan 1992-ben szűnt meg az 50. számmal, hogy 2017 decemberében feltámadjon. Az új sorozatban ugyancsak szinte kizárólag francia sorozatok jelennek meg, régiek és újabbak vegyesen. A célközönséget a nosztalgiázó felnőtteken kívül főként a tizenévesek jelentik, a szüleikre hárul viszont a feladat, hogy megismertessék őket az új Kockással, ez a korosztály ugyanis jóformán egyáltalán nem jár újságoshoz. A kérdés tehát az, kitart-e a középkorú olvasók érdeklődése addig, amíg a régi szériát hírből sem ismerő érdeklődők is rátalálnak a lapra.

Minden esetre az 54. számban elindult, nemrég Luc Besson adaptációja révén emlegetett Valérian-sorozat vagy a földi lakosoknak új bolygót vásároló Cosmik Roger kalandjai a sci-fi rajongóknak, a Thomas Silane a krimi kedvelőinek okozhat kellemes perceket. A számonként pároldalas folytatásokban futó 10-12 sorozat közé jutottak gyenge darabok is – főleg a humorosnak szánt képregények fáradtabbak –, de bármikor érhet minket meglepetés. A Csillagok háborgása például a legjobb Star Wars-paródia, amit olvastam: azt meséli el, hogyan használta ki és zsarolta érzelmileg a gusztustalan Han Solo az ifjú Jabbát.

Kockás 54. Színes, irkatűzött, 64 oldal. Kiadó: Vitanum.

 

Képregénytudomány

A legutóbbi években a magyar egyetemi közeg is közelebb merészkedett a képregény médiumához. A különböző módszertanokat hasznosító elméleti tanulmányok és néhány kanonikus külföldi mű elemzései mellett magyar képregényekről is születtek már tudományos igényű szövegek. A Képregényen innen és túl című kötet darabjai közül is ez utóbbiaknak örülhetünk igazán. Korábban Rubovszky Kálmán és Kertész Sándor is írt már könyvet a magyar képregény történetéről, és számos szerző közölt tudományos vagy esszéisztikusabb tanulmányokat, az új kötet abból a szempontból mégis egyedülálló, hogy a képregénnyel foglalkozó, fiatalabb hazai akadémikusok közös bemutatkozását jelenti.

Demus Zsófia, Dunai Tamás, Komornik Eszter, Szép Eszter vagy a szerkesztő Vincze Ferenc úgy írnak képregényes jelenségekről vagy konkrét művekről, hogy művelt érdeklődőkhöz és egyetemi kollégáikhoz is szólnak. Maksa Gyula és Sata Lehel médiaelméletileg kétségkívül megalapozott tanulmányai ugyanakkor éppen a képregényekről nem állítanak semmi izgalmasat, Katona József Bosch-cikke pedig nemcsak a semmitmondás iskolapéldája, hanem ráadásul érintőlegesen sincs köze a képregényekhez. A színvonal tehát egyenetlen, mégis fontos megjelenésről beszélhetünk. Elvileg egy képregénytudományi sorozat első darabjáról van szó, és ahhoz, hogy ennek a kötetnek a tanulmányait el tudjuk helyezni saját vonatkoztatási rendszerükben, valóban szükség volna még néhány, a képregénnyel tudományos szempontok szerint foglalkozó, magyar nyelvű könyv megjelenésére.

Képregényen innen és túl. Fekete-fehér, puhafedeles, 176 oldal. Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.

 

Fantomatika

Az első számokban ugyan még csak a címadó történet futott, az erdélyi képregénymagazin (bővebben: Filmvilág 2017/12.) azóta a szerkesztők eredeti elképzeléseinek megfelelően teret ad más alkotók munkáinak is. Noha a megkezdett sorozatok hangütése, képi világa és színvonala is nagyon vegyes, egyértelmű, hogy jól jártunk a változatossággal, mert bemutatkozott több olyan szerző is, aki eddig ismeretlen volt a magyarországi, budapesti központú képregényes életben.

Az 5. számból kiemelkedik a Hetedhét ösvény, amelyet vizuálisan az tesz izgalmassá, hogy a szellős, nagy paneleken (rajzoló: Szabó András) megfelelően érvényesülnek a látomásos rágógumiszínek (színező: Szabó Kriszta). Az európai sci-fi Jodorowsky-féle, pszichedelikus iskolája a lap címadó sorozatának is fontos mintája, így a romániai magyar magazin már csak kulturális identitása, referenciái miatt is önálló tanulmányt érdemelne.

Fantomatika 5. Színes, irkatűzött, 36 oldal. Kiadó: Fantomatika.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13670