KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A békák királyt választanak

Harmat György

 

A gyerekek aligha figyelnek arra, hogy e rajzfilmsorozatban kisebb fajta Dargay-retrospektívet láthatnak, viszont többnyire élvezetüket lelhetik majd a mesékben, ahogy ez a szerző egész estés filmjeinek (Ludas Matyi, Vuk) esetében is történt. Habár a sorozat összeállítása nem a legszerencsésebb, hiszen a demokráciát rémuralomra felváltó békák története és Arany házasságtörési „víg balladája” nem feltétlenül kisgyermekeknek való mulatság, a többi darabbal ellentétben.

Dargay Attila tiszteletre méltóan ragaszkodik „mániájához”: többnyire nemes irodalmi alapanyagból szórakoztató produkciókat készít, megbízható színvonalon. Több filmjét így együtt látva kiderül, mennyire egységes rajzi világa. Erős kontúrú karakteralakjai lágy háttér előtt mozognak, stílusa kedvesen karikaturisztikus. Természetesnek vesszük, hogy krumpliorrú ember- és bumfordi állatfigurái szinte mindannyian emlékeztetnek egymásra. Vonzó Dargay humora és ötletessége. E tekintetben is számíthat munkatársaira: a Pázmán lovag egy jelenetében például tüneményes Sajdik-medvebőr lóg a falon; Sajdik Ferenc volt a film háttértervezője is. (Kettejük együttműködéséből született Dargay közkedvelt sorozata, a Csukás István történeteire épülő Pom-Pom meséi.)

A filmek dramaturgiai gyengéi, sajnos, sokat rontanak az összhatáson. A La Fontaine-mesék például kissé vontatottak, s egy idő után unalmassá válnak. A verbalitás uralkodó szerepe pedig még akkor is zavaró, ha tudjuk, hogy a kisgyerekek kedvelik az egyszerre elmondott és megmutatott mesét. Ha viszont a szöveghez képest alig van mit mutatni, mint A három nyúlban gyakorta, akkor az nemigen köti le a figyelmet. E szempontból a legbántóbb példa az egyébként invenciózusan megmintázott

Pázmán lovag. Itt aztán „minden meg van rajzolva”. Minden egyes sor. „Ujjal mutat rá a gyermek, / Ölbe sír az aprócseprő” – írja Arany. Dargay a szöveg elhangzásával egyidőben ugyanezt mutatja. Azaz mindent kétszer mond. A legmerészebb változtatás az, hogy Arany

Pázmánjával ellentétben („...egyszer-kétszer / Kiköhent az őszi ködbe”) Dargayé csak egyszer köhent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6302