KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Berkes Ildikó: Kurosawa Akira

Kelemen Sándor

Ha japán film – akkor Kuroszava. Ő az, aki elsőként eszünkbe ötlik, s nemcsak a filmbarátok vannak ezzel így, hanem azok is, akikben egészen halványan dereng a japán film – szamurájharakiri – Kuroszava asszociációs lánc, vagyis azok a nézők, akiknek valami rémlett, amikor az Örökmozgó vetíteni kezdte a Kuroszava-Álmokat, és jegyet vettek „erre a Kuroszavára” (átírási variánsok tucatjai bizonyítják a mester honi ismertségét), aztán vagy szabadkozva somfordáltak ki a negyedik álom közepe táján, vagy ottmarasztalta őket az idős rendező intellektuális csűrcsavaroktól mentes, hol idillien szép, hol nyomasztóan szép, hol túl szép képekben megkomponált világféltése.

Berkes Ildikó könyve igényes részletességgel, sok-sok adattal, a szükséges háttérinformációkat (a japán gazdasági-társadalmi helyzet, a kulturális tradíciók, a japán film, a Kuroszava életében bekövetkezett fordulatok vázlatát) sem nélkülözve „mondja fel” nekünk, amit Kuroszaváról „tudni kell”.

Szerzőnk sajnos szinte mindvégig megmarad annál a szerkesztési elvnél, hogy a kronologikusan felsorolt filmek rövid cselekményváza után „lefordítva” megkapjuk a film mondandóját, amely tankönyvízű általánosságok (úgymint Kuroszava „nyugati” vonása: individualizmusa; Kuroszava „japánsága”: viszonya a tradíciókhoz; Kuroszava „dosztojevszkijisége”: „Kuroszava univerzalitása” stb.) koordinátái mentén helyezkedik el. („A Véres trón festői eszközökkel fejezi ki azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordítja az embert embertársaival”. „A modern társadalomban oly sokat emlegetett farkastörvények uralkodnak, ennek következményét látjuk a Ran hősein”) Alaptételekben, kulcsmondatokban kapjuk a megfejtést. („Itt is megfogalmazódik Kuroszava művészetének alaptétele: az önmagunkhoz vezető út a legnehezebb, de az egyetlen út, amely igazolni tudja az életet.”)

Nem kétséges, ezekről is szó van, és egy film valóban összefoglalható akár egyetlen, frappáns, filozofikus mondattal is, de lehet, hogy a közbülső állomások érdekesebbek, mint maga az igazság, miközben a műnek a rárakódott értelmezési sablonok ellenére önmagában is meg kell állnia – még a Kuroszava-szakértő Donald Richie mankói nélkül is. Hiszen a mű igazi szellemi tartalma a befogadóval való találkozáskor elevenedik meg. Ezt a randevút titkolta el előlünk Berkes Ildikó, az ő személyes találkozását Kuroszava művészetével. Enélkül pedig hiába a sok fa, mégsem látjuk az erdőt, és innen eredhet az egész könyvet átható túlzott objektivitás (személytelenség?), a filmek élettelenül hevernek a súlyos igazságok alatt. A szakirodalom felkutatása, feldolgozása, az ezzel járó munka értékelendő, de nem közelíthetünk szinte kizárólag ezeken keresztül a filmekhez, hisz úgysem ott rejlik a kulcs. Ahogy azt Kuroszava egy földije még a XVII. sz. tájékán mondogatta: „S a lélek? Felhők közt keresd, milyen a madár lábnyoma.”

Még egy apró megjegyzés: hiányoljuk a képeket.

Mindezen mord sorok ellenére: csak üdvözölni lehet a Filmintézet Filmkultúra-könyvek sorozatát a honi filmes könyvkiadás szűk esztendeiben, és remélhetőleg Berkes Ildikó következő munkája – ne felejtsük el, ő írta A western kiváló könyvét –, a szerzőhöz közelebb álló témát dolgoz majd fel, a tőle megszokott színvonalon.

 

BERKES ILDIKÓ: KUROSAWA AKIRA. MAGYAR FILMINTÉZET, 1991. 149 OLDAL.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/06 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=495