KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szentfazék

Somogyi Marcell

 

Míg a farizeusok Krisztust csak megölték, az európaiak belőle és övéiből pojácát csináltak – írja Brunner, Hamvas Béla fordításában.

Ennek a rendkívül ötletesen magyarított című filmnek a kulcsszereplője, G (Eddie Murphy) tökéletesen reprezentálja azt a képet, ami a nyugati világban él a Vízöntő-korszak Keresztelő Szent Jánosairól. Mezítláb, kamu-indiai zsákcuccban rója a kánikulában fuldokló várost, csuklóján rózsafüzér-szerű karkötő, feje tar kopasz, reggelire kizárólag gyógyteát iszik (hajnalban), és lelkiismeret-ébresztő humanista általánosságokat hadovál minden helyzetben és minden napszakban. Mellesleg gondolatolvasó, profi bűvész és hipnotizőr. Ezt a képességét használja ki egy TV-shop csatorna, amely hasztalan igyekszik a nézőkre tukmálni „csöpp fröccs” fantázianevű bidét, Zorro-álarchoz hasonlatos szemmasszírozót és soul – túlélési készletet, amit még James Brown is kultivál. G viszont bizalmat ébreszt az emberekben, és amikor egy élő adás folyamán „belemászik” egy hivatásos rábeszélőgép előre megírt spontán monológjába – hiába kapnak először fejükhöz a csatorna médiaszakértői –, a nézők teljes gőzzel vásárolni kezdenek, G pedig tévésztár lesz.

Itt már vaskos logikai-dramaturgiai bukfencek „hányódnak” (a csupaszeretet szent ember lerombolja a stúdió díszletét, minden reklámban a vásárlás abbahagyására szólít fel – az eladási indexek viszont folyamatosan nőnek, egy ráncait elektromosan simítgató „vaslady”-t élőben rákapcsol a 220-ra). A film azért magabiztosan pereg tovább, cselekménye kisebb fordulatokkal is eltart másfél óráig, és csont nélkül hozza az összes formai ízléstelenséget, a szerelmi kibontakozás-jelenetek ezerszer látott giccsétől az érzelmes búcsú sztereotip dialógusáig. Mindenre mentség lehet a filmbeli tévécsatorna szlogenje: a magasabb tudatállapot filozófiája és az alacsony árak nonstop vásárlást eredményeznek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4443