KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kegyelem ára

Kovács Patrik

Just Mercy – amerikai, 2019. Rendezte: Destin Daniel Cretton. Szereplők: Michael B. Jordan, Jamie Foxx, Brie Larson. Forgalmazó: Pro Video. 137 perc.

 

Manapság egyre több fősodorbeli amerikai mozi célozza a fekete közösség árnyalt, többrétegű bemutatását. Különböző rendű és rangú filmekről (12 év rabszolgaság, Fruitvale megálló, Holdfény, Tűnj el, Mi, Fekete Párduc) van szó, ám közös bennük, hogy a szakma és a publikum egyaránt mély rokonszenvvel fogadta őket. Aligha akad tehát olyan mozidirektor, aki vásárra vinné a bőrét, ha e hálás témához nyúl, melynek létjogosultságát sokszor az aktuálpolitikai események (lásd George Floyd meggyilkolását) is aláhúzzák. Destin Daniel Cretton tavalyi rendezése, A kegyelem ára látszólag hézagmentesen illeszkedik a feketék traumáit feldolgozó kortárs presztízsfilmek közé. Díjszezonra pozicionált, súlyos üzenetértékkel bíró társadalmi drámáról van szó, neves színészek tolmácsolásában – A kegyelem árát mégis meglehetős érdektelenség fogadta az ítészek és a közönség részéről egyaránt. Vajon mi lehet az oka?

Alabamában, a rasszizmus és a faji előítéletek egyik déli tűzfészkében játszódik a fordulatos történet. A nyolcvanas évek alkonyán járunk; a fiatal és ambiciózus ügyvéd, Bryan Stevenson (Michael B. Jordan) elhatározza, hogy életét a társadalmi igazságosság előmozdításának szenteli. Olyan fekete elítélteket részesít ingyenes jogsegélyben, akik már a siralomházban várják a kivégzésüket. Különösen a tragikus múltú Walter McMillian (Jamie Foxx) ügye ragadja meg az ifjú titán figyelmét. A tisztességes, puritán családapát koholt vádak alapján zárták rács mögé: egy tizennyolc éves lány meggyilkolása miatt villamosszék vár rá. Bryan kisvártatva rádöbben, hogy a bizonyítékok hamisak, és úgy dönt, igazságot szolgáltat Walternek. Nemcsak az idővel fut versenyt, de a törvény helyi képviselőivel is meggyűlik a baja.

Nehéz egyértelmű verdiktet mondani A kegyelem áráról, Cretton produkciója ugyanis szinte minden mozzanatában ellentmondásos. Az amerikai jogrendszer visszásságairól, a halálbüntetés intézményének árnyoldalairól és a fajgyűlöletről egyaránt lesújtó körképpel szolgál – a nagyszabású társadalmi portré mégis hanyag, vaskos ecsetvonásokkal készült. Cretton ugyanis sokkal inkább dialógusokkal, mintsem képekkel mesél. A fehérek által működtetett elnyomórendszer csak ritkán mutatkozik meg a maga pőre valóságában (a fekete hősökkel néhányszor megalázó módon packáznak a hivatalos szervek), s a forgatókönyvírók inkább a figurák revelációszerű, vallomásos pillanataiba sűrítik a „társadalmi üzenetet”. A makulátlan jellemű jogvédők olykor párás tekintettel merednek a végtelenbe, és elvont eszmékről, magasztos ideákról társalognak – szinte már bosszantó ez az iskolás közelítésmód. Mégis seregnyi kitűnő jelenet ékesíti a történetet. A jogtalanul halálra ítélt vietnami veterán, Herbert Richardson kivégzésének minden pillanata a bőrünk alá kúszik: A kegyelem ára ezzel eljut emocionális csúcspontjára.

A mozi utolsó egyharmada jóval letisztultabb az előzményeknél. Cretton a célegyenesben már tartja a tempót, feszesebbre húzza a jeleneteket, s néhány parázs, de kurta tárgyalótermi összecsapással nyűgözi le a törvényszéki drámák szerelmeseit. Gyermekbetegségeit azonban még ekkor sem tudja teljesen levetkőzni A kegyelem ára: Bryan papírízű monológjai, továbbá a maroknyi pozitív figurát átható tömény pátosz inkább elbágyaszt, semmint érzelmi azonosulásra késztet. Walter McMillian egyéni drámája csakis azért válik mégis átélhetővé, mert Jamie Foxx parádésan alakítja az átokverte fegyencet: minden apró gesztusa aranyat ér. Színésztársai sajnos nem érnek fel hozzá: a főszerepet alakító Michael B. Jordan nem képes igazi mélységet kölcsönözni egy tömbből faragott, betonszürke karakterének, Brie Larson pedig két lábon járó biodíszletként jár-kel a vásznon, s jelenléte kimerül annyiban, hogy olykor ízesen káromkodik. A leghálásabb szerep kétségkívül Tim Blake Nelsoné: ő alakítja Ralph Myerst, a simlis helyi bűnözőt, aki hamis tanúvallomásával megnyomorítja McMillian életét. Lidérces átváltozása bőven megéri, hogy tegyünk egy próbát e míves, de részmegoldásaiban elhibázott erkölcsi tanmesével.

Extrák: Kisfilm a stábról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14597