KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Holiday

Kovács Patrik

The Holiday – amerikai, 2006. Rendezte: Nancy Meyers. Szereplők: Kate Winslet, Cameron Diaz, Jude Law. Forgalmazó: Pro Video. 136 perc.

 

Nancy Meyers a középfajú romantikus komédiák avatott specialistája: filmjeit rendre kirostálja a nézői emlékezet, másfél-két órára mégis rabul ejtik a szívet. Rendezőnk modern tündérmeséket árul, melyekben jó elmerülni, még ha hamiskásan is csillog rajtuk a cukormáz. A Holiday a szikár, de markáns életmű egyik legtipikusabb darabja: a Meyers védjegyének számító tematikai- és stílusvonások mindegyike felbukkan benne. A két hősnőt, Irist (Kate Winslet) és Amandát (Cameron Diaz) egyaránt szerelmi bánat emészti, ezért elhatározzák, hogy lakást cserélnek a karácsonyi ünnepi szezonra, hátha a közegváltás csodát művel velük. Így is történik: miközben a boldogság délibábját hajszolják, új románcok és barátságok szövődnek, s régi lelki nyavalyáikkal is le kell számolniuk. Hogy sikerül-e nekik, nem is kérdés.

Meyers legtöbbször egyedülálló nők életközepi válságáról, az újrakezdés nehézségeiről regél – a humor nagyítólencséjén keresztül szemléli átkos sorsukat. Karakterei mégis Janus-arcúak: hol mély emberismeret sűrűsödik bennük, hol vaskos, két lábon járó sztereotípiák. Mindez sajnos a Holiday esetében is érvényes, sőt az egész produkciót a szélsőségek jellemzik: némely jelenet valóságos írói sziporka, máskor azonban dühítően papírízű fordulatok váltják egymást. Sokszor olybá tűnik, Meyer tényleg feketeöves lélekvarázsló – Iris múlttal való viaskodásának néhány mozzanata telitalálat –, ám a kötelező happy end érdekében végül mégis szivárványosra színezi a konfliktusokat és a figurákat. Mintha maga sem tudná, hogy szerzői törekvései-e a fontosabbak, vagy az álomgyárnak tett engedmények. A Holiday mindennek ellenére seregnyi apró csodát rejt: a főbb szerepekben valósággal lubickolnak a kor gigasztárjai, Eli Wallach mellékfigurája pedig parádés, akárcsak a huncut filmtörténeti reflexiók. Más kérdés, hogy a publikum számára mindig az Igazából szerelem marad az első számú karácsonyi romkom, ám a Holiday mégis a műfaj nívósabb képviselői közé tartozik. Ha komor érzelmek hűvösével ülünk le elé, akkor is szívtájéki melegség önt el, mire lefut a végefőcím.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14504