KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Floridai álom

Varró Attila

The Florida Project – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Sean Baker. Kép: Alexis Zabe. Zene: Lorne Balfe. Szereplők: Brooklynn Prince (Moonee), Bria Vinaite (Halley), Willem Dafoe (Hicks), Valerie Cotto (Jancey). Gyártó: June Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 109 perc.

 

Míg első hullámuk idején a neorealizmusok különösen vonzódtak a szegény sorsú lurkókhoz a De Sica-filmektől (Fiúk a rács mögött, Biciklitolvajok), a mexikói Elhagyottakon át az Apu-trilógiáig, a kortárs amerikai rögvaló-drámák szívesebben helyeznek fókuszukba fruskákat, ezzel is hatványozva a peremlét kiszolgáltatottságát és kíméletlenségét, legyen szó túlsúlyos fekete gimnazistáról (Precious), tini országúti nomádról (American Honey) vagy hurrikánsújtott hatévesről (A messzi dél vadjai). A marginális Amerika elhivatott low-budget krónikását jelentő Sean Baker két férfihősű gettó-odüsszeia után (Take Out, Prince of Broadway) ugyancsak gender-nézőpontot váltott, kameráját a női szexmunkások többszörösen kizsákmányolt életére irányítva. A Starlet pótanyára találó pornósztárocskája és a Tangerine transzvesztita prostipárosa után az idei kettős portré tárgyai az orlandói Disneyworld árnyékában strichelő leányanya és hétéves csemetéje – a családi kapcsolat felszíne alatt azonban holmi tanulságos fejlődéstörténet helyett inkább két kiskorú öribarinő lazán epizodikus meséje pereg, akik egyformán védtelenül, felelőtlenül és öntörvényű életörömmel próbálják átvészelni a nyomor napi traumáit.

Baker ezúttal is minden ítélkezéstől mentesen kezeli hőseit, noha nem csupán életművében, de a közelmúlt amerikai művészfilm-termésében sem akad példa a Floridai álom infantilis anyafigurájánál ellenszenvesebb nőalakra. Korábbi brutál-dokumentarista stílusánál árnyaltabb, rugalmasabb formanyelve és a választott szereplőkhöz precízen igazodó nézőpontok segítségével az író-rendező stabilan és lenyűgöző hitelességgel tartja szerzői pozícióját (egészen a mesebeli utolsó kocsizásig) – sem túl közel, sem túl távol, végig a szentimentalizálás Szküllája és a kritika Kharübdisze között. Mintha éppen ezt a direktori hozzáállást testesítené meg az – életmű első hollywoodi sztárja által alakított – motelvezető (Baker mindig sajátgyűjtésű amatőrökkel dolgozik), aki botcsinálta problémamegoldóként és érzékeny rezonőrként követi a partvonalról a hanyatló Magic Castle sokszínű lakóinak életét: hol megvédi szeretett különceit a külvilág támadásaitól és saját főnökétől, hol a háttérből támogatja-terelgeti őket, hol pedig korlátait, tehetetlenségét beismerve maga is vereséget szenved velük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13514