KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A messzi észak

Parádi Orsolya

Tout en haut du monde – francia-dán, 2015. Rendezte: Rémi Chaye. Írta: Claire Paoletti, Patricia Valeix és Fabrice de Costil. Zene: Jonathan Morali. Gyártó: Maybe Movies / Sacrebeleu Productions / France 3. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Szinkronizált. 81 perc.

 

Az elsőfilmes francia rendező, Rémi Chayé nevét korábban olyan animációs produkciók stáblistáján láthattuk, mint az Oscar-jelölt Kells titka, vagy A festmény. Első önálló filmje dacol a napjainkban divatos hiperrealista stílussal, melyben minden kis szőrszál külön életet él a főhős buksi fején. Ehelyett elnagyolt, nagy foltokkal, impresszionista stílusban festi fel világát, az északi sarkkörre komponált pasztellszínekkel, de a francia BD-kre jellemző, erőteljes vizualitással. Filmje szépségét is ez adja: meghökkentően és jólesően sok üres teret kapunk a fantázia játszóteréül.

Az Annecy Filmfesztiválon közönségdíjat, Tokióban nagydíjat nyert animációs film története 1882-ben kezdődik, a cári Szentpéterváron, ahol az elsőbálozó Szása akaratlanul keresztbe tesz apja karrierjének, amikor ellentmond a bál vendégeként meghívott hercegnek. A törékeny, 16 éves arisztokrata lány maga is kutató szeretne lenni, és nem hiszi el, hogy hőn szeretett nagyapja, Olukin, a híres felfedező odaveszett utolsó expedícióján. Álmait követve egy havas hajnalon megszökik otthonából, és megcélozza az Északi-sarkot. Ám hogy odáig eljusson, nem kevés akadályt kell legyőznie vízen, jégen és földön. A történet fókuszában nemcsak Szása karaterfejlődése áll, fontosabb környezetére gyakorolt hatása, az, hogy miként bontja le az előítéleteket maga körül. A patyolatkezű kislány akaratereje segítségével bebizonyítja, hogy komolyan kell venni, a kikötői kocsmában éppúgy, mint a zord tengeri hajó legénysége között. Az A messzi észak kellemes filmzenével megtámogatott, pompás atmoszfériájú családi rajzfilm, melynek ott a helye a fontos kortárs gyerekanimációk között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12857