KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Stanley Kubrick korai filmjei

Czirják Pál


A gyilkos csókja (Killer’s Kiss), 1955. Szereplők: Frank Silvera, Jamie Smith, Irene Kane. 64 perc.


Gyilkosság (The Killing), 1956. Szereplők: Sterling Hayden, Coleen Gray, Vince Edwards. 81 perc.


A dicsőség ösvényei (Paths of Glory), 1957. Szereplők: Kirk Douglas, Ralph Meeker, Adolphe Menjou. 84 perc.


Forgalmazó: Kultúrbarlang (a Fantasy Film közreműködésével).


 


A Kultúrbarlang Ars Longa – Mesterfilmek sorozatában Wajda korai munkái, Tarkovszkij Áldozathozatala és két Tarr-mű után ezúttal Kubrick pályakezdését ismerhetjük meg. A három alkotás bepillantást nyújt a rendező személyes látásmódjának formálódásába, egyszersmind műfajilag is érdekes palettát rajzol. Míg az első a film noir jegyeit hordozó, annak klasszikus képletét ugyanakkor némileg módosító szerzői szárnypróbálgatás, a második technikás heist-film, a műfaj legötletesebb darabjainak egyike, a harmadik pedig háborús filmbe oltott tárgyalótermi dráma, erőteljes pacifista üzenettel. Azok számára tehát, akik kíváncsiak, honnan indult a 2001: Űrodüsszeia, a Mechanikus narancs, a Ragyogás rendezője, ez az összeállítás kötelező vétel; de azok számára is tartogat meglepetéseket, akik inkább az említett műfajok iránt érdeklődnek.


A gyilkos csókja érzékelhetően alacsony költségvetésből, ám annál nagyobb szakmai lelkesedéssel készült. Kubrick nem csak rendezője, forgatókönyvírója és producere volt a filmnek, hanem operatőre és vágója is. A noir-történetek emblematikus karaktere, a jobb sorsra érdemes férfi főhős elbukását előidéző femme fatale itt mások számára válik végzetessé. Csak úgy hullanak körülötte a férfiak, szíve választottjával azonban egymásra találnak. Másfelől a happyend ellenére is átszűrődik a filmen a nagyvárosi ember magánya, kiszolgáltatottsága; a visszatérő helyszínek – szűk, fülledt levegőjű edzőterem, félhomályos iroda, táncklub, szegényesen berendezett lakások, elnéptelenedett mellékutcák – a noir legjobbjainak hangulatát idézik.


A Gyilkosság már érett gengszternoir, azon belül heist-film (azaz egyetlen akcióra összeálló, alkalmi genget főszerepbe helyező mozi). Kubrick Lionel White regényét adaptálta, és kora egyik legkiválóbb krimiíróját, Jim Thompsont kérte fel a dialógusokhoz. Mindazonáltal a briliáns struktúra kialakítása jobbára saját érdeme. Az ismétlődésekre és egyazon esemény különböző nézőpontjaira épülő, bonyolult időkezelés, az információkat finoman adagoló narráció ma is frissnek, elevennek hat.


A dicsőség ösvényei a beérkezés filmje. Koprodukciós munka, igényes, méreteiben is komoly háborús díszletekkel, nemzetközileg elismert színésszel a főcím élén. És miközben Kubrick gondosan ügyel az első világháborús lövészárkok mindennapjainak precíz megjelenítésére, a lélektani hitelességről sem feledkezik meg. Talán ezért sem válik zavaróvá, hogy a cselekmény során a különféle harci eseményekről mindinkább a frontvonalak mögé helyeződik át a történet fókusza. Hovatovább ellenséges katonát nem is látunk, csupán a film legvégén kerül elő egy női hadifogoly, akinek a háborús krónika katartikus lezárását köszönhetjük.


Műfaji értékeiken túl Kubrick későbbi pályáját tekintve is fontos motívumokat hordoznak ezek az alkotások. A gyilkos csókja végső leszámolása mintha a Ragyogás hírhedt baltás tombolásának szolid előképe lenne, míg az álomjelenet sok elemző szerint a 2001 Csillagkapu-szekvenciáját előlegezi meg. A dicsőség ösvényeiben ábrázolt hadvezetési gátlástalanságtól és cinizmustól pedig egyenes út vezet a Dr. Strangelove-ban, majd még később az Acéllövedékben megjelenő totális abszurdig, amely a maga teljességében mutatja fel minden háború elemi értelmetlenségét.


Extrák: semmi.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11605