KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ketten az úton

Nagy V. Gergő

Two for the Road – brit, 1967. Rendezte: Stanley Donen. Szereplők: Albert Finney, Audrey Hepburn, Jacqueline Bisset. Forgalmazó: Fantasy Film. 111 perc.

A hatvanas évek második felének amerikai mozijában fölötte divatossá vált az európai modernizmusból ihletet meríteni, s az új-hullámos technikák keletje még Ó-Hollywood beérkezett direktorait sem hagyta hidegen. A tánckoreográfusként és musical-rendezõként (s kivált az Ének az esõben által) nevezetes Stanley Donen az álomgyári reneszánsz nyitóévében egy franciásan könnyû és szertelen párkapcsolati komédiára adta a fejét, amely ugyanakkor öntudatos elbeszélésmódját és flashback-technikáját tekintve – miként a közel ugyanekkor mozikba kerülõ A játszma vége vagy a Petulia – bízvást nevezhetõ Alain Resnais mûvei távoli örökösének.

A Ketten az úton Frederic Raphael által jegyzett szkriptje ugyanis négy idõsík között hetykén ugrándozva mesél egy angol építész (Albert Finney) és egy bájos amerikai lányka (Audrey Hepburn) házasságáról. A kusza cselekmény a – vélhetõleg – végleg megromlott viszony regisztrálásával veszi kezdetét, s innentõl a megismerkedés, a talmi boldogság, majd pedig az egyre hevesebb-komorabb acsarkodások asszociatív módon egybejátszott szcénái váltják-keresztezik egymást. Dél-Franciaországban, vidám nyári tájon járunk mind a négy szálon, ám a boldog együttlétek napsugaras képeit rendre melankóliával telíti a rákövetkezõk keserû tudása. Henry Mancini dús melódiái tovább erõsítik a kellemesen szomorkás hangulatot, ami pedig igazság szerint a vígjátéki epizódokban sem derül föl nagyon – a közlekedési poénok, a szatirikusra rajzolt mellékfigurák és a túlhajtott „running gag”-ek ugyanis csak elvétve mûködnek, ráadásul a brit prolis manírokkal dolgozó Albert Finney szájából jócskán idegenül cseng Raphael irodalmias (egyébiránt Oscar-díjra jelölt) forgatókönyvének mindahány bon mot-ja. BárStanley Donen megannyi, akkortájt újszerûnek mutatkozó megoldást bevet az ugróvágástól a burleszkes hatású, gyorsított jelenetekig, kedvesen bágyatag románcfilmje minden rendhagyó stílusvonása és õszinte, illúziótlan hangfekvése ellenére is régimódi munkának tetszik – elegáns, jólnevelt, ártalmatlan darab a Ketten az úton, amelyben a házastársi feszültségek szépen meghúzódnak a jó autók, a rikító ruhák, és az exkluzív tájak harsány színekkel megfestett kulisszái mögött.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 589-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10772


előző 1 következőúj komment

csabaga#1 dátum: 2013-09-11 15:20Válasz
A film nem négy,hanem öt idősíkot használ.

Az amerikai lányka valójában angol,londoni.

A szerző biztosan látta végig a filmet?

Célszerű lett volna felhívni a figyelmet a félrefordításoktól hemzsegő,humortalan és cenzúrázott magyar szinkronra.