KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Senna

Pápai Zsolt

Senna – brit, 2010. Rendezte: Asif Kapadia. Szereplők: Ayrton Senna, Alain Prost, Frank Williams. Forgalmazó: Universal. 106 perc.

A sporthõsök mítoszát néha nem csupán az elért eredmények táplálják, hanem a meg nem valósult célok is. Ennek a jelenségnek az egyik legmarkánsabb – illetve számunkra, magyarok számára legemlékezetesebb – példája az Aranycsapat esete a németekkel 1954-ben. Puskásék mítosza bizonyosan kisebb lenne, ha négyéves veretlenségi sorozatuk nem éppen a világbajnoki döntõben szakad meg.

A brazil Forma-1-es pilóta, Ayrton Senna mítoszát sem csupán az eredmények, hanem a kudarcok formálták: ilyen volt az 1984-as monacói nagydíj, ahol zöldfülûként égszakadásban–földindulásban jutott a tizenharmadik helyrõl a másodikra, amikor is hirtelen lefújták a versenyt; ilyen volt az 1989-as suzukai futam, ahol igazságtalan kizárása miatt veszítette el a világbajnokságot; és ilyen volt az 1994-es imolai futam, amelyen a halálát lelte. Jóllehet számos versenyzõ akad, aki Sennánál többször nyert Forma-1-es világbajnokságot (elég csak az ötvenes évekbeli hõskorból Juan Manuel Fangióra, a nyolcvanas évekbõl Alain Prostra, vagy a megszerzett bajnoki címek számát tekintve máig csúcstartó Michael Schumacherre utalni), de egyikük sem emelkedett olyan mitikus magasságokba, mint a brazil fenomén.

Egy személy ismertségét nem a rajongói körének nagysága mutatja igazán, inkább az, hogy mennyien tudnak róla ezen a körön kívül – márpedig nagy a valószínûsége, hogy valamennyi Forma-1-es pilótáé közül máig Ayrton Senna neve cseng a legismerõsebben az autósport világában járatlan, sõt általában a sport iránt semmiféle érdeklõdést nem tanúsító emberek elõtt. Senna életpályája annyira izgalmas, hogy elég néhány kulcsmomentumát egymás mellé helyezni egy lebilincselõ dokumentumfilmhez. Az eddig középszerû játékfilmeket és rövidfilmek sorát jegyzõ Asif Kapadia rendezõ (A harcos; Kínzó látomás) és Manish Pandei forgatókönyvíró sem tettek egyebet, mint kimazsolázták a karrier legfontosabb epizódjait Monacótól Suzukán át Imoláig. Az ezekrõl az eseményekrõl könnyebben hozzáférhetõ, és a Forma-1 rajongói által jól ismert anyagokat a kronológiát követve egymás mellé helyezték, a köztes részeket pedig kitöltötték a száguldó cirkusz kulisszák mögötti világát bemutató képsorokkal, valamint a Senna család archívumából származó videófelvételekkel. Egyszerûnek tûnik mindez, viszont nagyfokú arányérzéket, no meg jó ízlést követel, és az alkotók professzionálisan szelektáltak az anyagok között. Igaz, néhol maszatolnak (például az imolai tragédia kapcsán elkenik a Williams-istálló – köztudottan nagy – felelõsségét), és az is némi hiányérzetet kelt, hogy a címszereplõ magánélete háttérben marad (jellemzõen Senna családi viszonyairól a szüleirõl elejtett töredékmondatokon kívül keveset tudunk meg), ámde példás a film tempója, szép az Aranypolgárt idézõ keretezés a kamaszkori gokart-élmények felelevenítésével, továbbá jó arányban elegyülnek a bennfenteseknek és a laikusoknak szóló információk. A Senna érzékeny és intelligens film: talán kevésbé fontos darab, mint amennyire a híre sugallja, mégis jóval több szimpla kuriózumnál vagy egynapéltû érdekességnél.

Extrák: kisfilm, audiokommentár. A filmnek két verziója létezik, egy 106 és egy 166 perces; elõbbi számos országban a moziforgalmazásig jutott, míg az utóbbi a BlueRay-kiadáson kapott helyet extraként. Az egyórás többlet a kortárs anyagokból származik: míg a rövidebb verzió kizárólag archív felvételekbõl áll, addig a hosszabb változatot újabban készült – a nagy rivális Prostot és neves szakírókat megszólaltató – interjúkkal dúsították fel. Mindazonáltal a rövidebb változat mûködõképesebb. Egyrészt feszesebb, másrészt alig valamivel tartalmaz kevesebb információt, mint a hosszú verzió (igaz ugyanakkor, hogy a 166 perces változatban Richard Williams, a Guardian újságírója remek dolgokat mond).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10771