KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Astro Boy

Teszár Dávid

Astro Boy – hongkongi-amerikai-japán, 2009. Rendezte: David Bowers. Írta: Osamu Tezuka. Kép: Pepe Valencia. Zene: John Ottman. Gyártó: Endgame / Imagi Animation Studios / Tezuka. Forgalmazó: Palace Pictures. Szinkronizált. 90 perc.

A manga atyaúristenének becézett Osamu Tezuka alkotói pályája során több mint ezer képregénykaraktert hagyott az utókorra: a karrierindítóAstro Boy robotfiúcskája egyfajta Pinokkióba oltott Superman, akit Dr. Tenma balesetben elhunyt gyermeke képmására teremtett. Kalandjaiból Japánban elsőként készült rendszeresen sugárzott, harminc perces anime-tévésorozat (1963), de pionírszerepe még ezen is túlmutat, hiszen a japán rajzfilmszériák közül ezt forgalmazták először a tengerentúlon. A jóságos igazságosztó figurájának további generációkkal történő megismertetéséről egészen mostanáig a durván húszévente elkészülő, hazai televíziós rajzfilmsorozatok gondoskodtak (1980-81, 2003-04), a CGI-vérfrissítést David Bowers (Elvitte a víz) és a hongkongi illetőségű Imagi animációs stúdió vállalta magára.

Míg az 1963-as verzióban a növekedésre képtelen robotteste miatt adja el pótfiát az atya, 1980-ban pedig egy éttermi galiba is elegendő a kitagadáshoz, jelen munka már úgy tekint el a sorfordító esemény megokolásától, mint a forgatókönyvet jegyző Timothy Harris a formális logikától. A súlyos következetlenségeket mutatós akciójelenetekkel ellensúlyozó Astro Boy disztópikus jövőjében azt a kék színű, pozitív hatású energiagömböt akarja megszerezni a militarista Stone elnök, amellyel éppenséggel a címszereplő üzemel (nem is beszélve a további bonyodalmakat okozó gonosz piros energiagömbről). Bowers elhagyja az emberi elbánásra áhítozó robot-kisebbség problematikáját (a főhős itt már tökéletes másolat, a földlakók embernek nézik), helyette kapunk olcsó Bush-paródiát az újraválasztását hangsúlyozó, háborúmániás elnök képében, illetve kortárs amerikai animációs filmeket idéző, komikus epizódokat (Wall-E, Szuper haver, Robotok) – legyen bármilyen hűtlen Tezukához az új Astro Boy, az egészen bizonyos, hogy az eredetinél kissé idősebbre fazonírozott címszereplőjével azonos, kiskamasz korosztály pompásan fog szórakozni ezen a mozgalmas zagyvaságon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10009